Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)

1979 / 5. szám

(A kutatómunkával, hangos és otthoni olvasással, életrajz- kérdőívbe és füzetbe írással és beszélgetésekkel természetesen tudatosan fejlesztettük a tanulók magyar nyelvhasználatát is, javítottuk a szófűzést, helyesírást, mondatalkotást, bővítettük a szókincset.) Hanglemezeket, magnókazettákat hallgattunk meg Kodály muzsikájáról, az 56-os forradalom rádióadásairól, Rákóczi beszédeiről. Történelmi képeskönyveket forgat­tunk a megfelelő korok fényképeivel, rajzaival, dokumentumaival. Énekeltünk Kodály­­gyŰjtötte népdalokat, Kossuth nótákat és bujdosó énekeket. Mikor már minden elérhető és fontosnak ítélt adalékunk, idézetünk és képanya­gunk összegyűlt, összeállítottuk a rövid, tömör, folyamatos életrajzot, rendszerint úgy, hogy a tanító asztalát körbeülő tanulók tanítói segítséggel és egymás segítségével megfogalmazták egyik mondatot a másik után és azt írógépbe diktálták a tanítónak. A legépelt összefüggő életrajzot aztán fénymásolatban akövetkező szombaton kiosztottam a tanulóknak. 8. Számonkérés. Mérés-, értékelés-célú számonkérés helyett megkíséreltem tanulás-, nevelés­célúvá tenni a tananyag elsajátításának bemutatását. Minden órán "felelt" minden ta­nuló. Az elkészült életrajzokból négy kérdést kapott a "felelő," rendszerint a többi tanulótól — ezzel a kérdező is tanult, miközben az életrajzokat böngészve azon töpren­gett: mit is kérdezzen társaitól. Aki mind a négy kérdésre jól megfelelt, azl-est ka­pott aznap, aki háromra az 2-est, aki csak kettőre, az 3-ast, aki egyre az 4-est, és aki egyre sem, az 5-öst. Külön 1-est lehetett szerezni egy-egy idézet szószerinti megtanulásáért. A kérdésfeltevőket arra tanítottam, hogy ne csak olyan kérdéseket kérdezzenek, mint: "Mikor és hol született Széchenyi?", vagy "Mikor és hol koronázták királlyá Hunyadi Mátyást és hány éves volt ő akkor?", hanem olyanokat is, mint: "Miért ala­pította meg Széchenyi a Magyar Tudományos Akadémiát?", "Miért akarta Kodály ösz­­szegyfíjteni a magyar népdalokat?", "Hogyanfedezte fel Szent-Györgyi a'C'vitamint?", meg "Hogyan és miért akarták az osztrákok elmagyartalanítani a kis Rákóczit?" Va­gyis: kérdező is, válaszoló is inkább a történelem lényegét, folyamatait, okait és oko­zatait vizsgálgassák, mint csak adatait, hogy ne csak tényeket tudjanak, hanem össze­függéseket is értsenek. III. 1. Magyar történelmi életrajz-album A legépelt életrajzokat, a képek, kéziratok, adalékok fénymásolatait, képesla­pokat, kottákat, stb. a tanulók az iskola által vásárolt fényképalbumokba rakták. így az év végére összeállítottak maguknak egy illusztrált magyar történelmi életrajz-albu­mot, mint egész évi tanulásuk kézzelfogható és maradandó eredményét. 2. Egy életrajz szövege II. RÁKÓCZI FERENC II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született Borsiban (ma Csehszlovákiához 27 T T

Next

/
Oldalképek
Tartalom