Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)
1979 / 5. szám
tartozik ez a magyarlakta falu Borsa néven). Édesapja, I. Rákóczi Ferenc 1676-ban halt meg. A kis Rákóczi Ferenc nevelőapjától, a kuruc vezér Thököly Imrétől tanulta a katonáskodást. Anyai nagyapját, Zrínyi Pétert az osztrák császár lefejeztette. É- desanyja, Zrínyi Ilona 1685-től 1688-ig Munkács várának vezetője és védője volt. (ma a Szovjetúnióhoz tartozik ez a magyarlakta város Mukacsevo néven). Ferenc is anyja mellett volt a vár védésekor. Magyarország Ausztria gyarmata volt ebben az időben. I. Lipót Habsburg császár katonái sanyargatták a népet. A császár fő tanácsadója, Kollonich bíboros, kalocsai érsek azt hirdette, hogy Magyarországot előbb koldussá, azután katolikussá és végül rabbá kell tenni. A jobbágyok rabszolga sorban éltek. Rákóczi azt írta később, hogy a magyar földbirtokos nemesség "egyformán félt a néptől és a németektől. " Miután Munkács várát elfoglalták az osztrákok, II. Rákóczi Ferencet elszakították anyjától. 12 éves korától osztrák katolikus papok nevelték. Azt akarták, hogy osztrák jezsuita szerzetes legyen belőle. 16 éves korára már alig tudott magyarul. De megőrizte hazaszeretetét és később megint jól megtanulta a magyar nyelvet. Tudott latinul, németül, olaszul, franciául és lengyelül is. 1694-ben Rákóczi feleségül vette Sarolta Amália hercegnőt és visszaköltöztek Magyarországra. Barátaival, főleg Bercsényi Miklóssal elkezdték tervezni, hogy hogyan lehetne Magyarországot felszabadítani az osztrák elnyomás alól. Rákóczi a francia királytól, XIV. Lajostól kért segítséget, de az osztrákok ezt megtudták és Rákóczit börtönbe zárták. Megszökött a börtönből és Lengyelországba menekült. Itt találta meg őt a magyar jobbágyok küldöttsége. Arra kérték, hogy legyen a szabadságharcuk vezére. Rákóczi zászlókat küldött. Az volt ráírva: PRO PATRIA ET LIBERTATE. A szabadságharc 1703-tól 1711 -ig tartott. A kurucok Rákóczi fejedelem vezetésével majdnem egész Magyarországot felszabadították. Esze Tamás, Bottyán János és Vay Ádám híres kuruc vezérek voltak a labancok elleni harcokban. 1705-ben Szécsényen és 1707-ben Ónodon országgyűlést tartottak. Ezeken törvénybe hozták: 1. Magyarország függetlenségét Ausztriától, 2. a vallásszabadságot és 3. a közteherviselést. Miután Ausztria leverte a szabadságharcot, Rákóczi Törökországba bujdosott. Utolsó éveit Rodostóban Mikes Kelemen írta le naplószerű leveleiben. 1735 április 8-án ezt írta Mikes: "Édes urunk árvaságra hagya bennünket ezen az idegen földön. " Rákóczi hamvai Kassán vannak eltemetve (ma Csehszlovákiához tartozik ez a magyarlakta város Kosice néven.) IV. A tanév folyamán felhasznált források 1. Lexikonok. Benedek Marcell szerk.: Magyar Irodalmi Lexikon. Akadémiai, Budapest, 1963. Current Biography. Encyclopedia Americana 28
