Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)

1979 / 4. szám

Monarchiában két Staatsvolk létezett. Ez nem egészen így van. Két szuverén ál­lam konfederációjáról volt szó, tehát egyben csak egy volt. Azt hogy Románia egy szocialista népköztársaság, csak úgy írnám le, hogy a szocialistát idéző­jelbe tenném. így az ő — hamis — no­menklatúrájukat elfogadjuk! A "faj" nem a harmincas évek fo­lyamán került használatba, lásd Petőfit, Adyt, Németh Lászlót, sőt a legújabb Illyés-írásokat. Tk. népnek szinonimá­ja. De az "Anglosaxon race"-nek sincs pejoratív értelme. Szabó Dezső, Bartucz történelmi fajról beszél, amikor az ezer éve bejött Őseinket — s az azóta alig vál­tozott összetételű magyar etnikumot ana­lizálja. Meleg üdvözlettel, Csicsery- Rónay István. Kedves István! Cikkemre vonatkozó meg­figyeléseid helytállóak mind a Monarchiát, mind a mai Romániát, mind a "faj"-fo­galmat illetően. Az utóbbival kapcsolat­ban csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy bár igazad van, a fogalom mégis el lett rontva a közhasználatban, akár min­dennapi, akár tudományos keretek között. Szeretettel, 1. a. Tisztelt Szerkesztőség! Mellékelten kül­döm hozzájárulásomat a lapok küldéséért. Idős özvegy vagyok, több lapra fizetek elő és többfelé támogatom a szegényeket. Köszönöm, hogy a lapjukat eddig is küld­ték. Barátnőm Thiery Ilona írónő, gon­dolom ismerik őt legalább is az írásait, írt a napokban Caliíőrniából. Azt írja, mivel a románok oly gyalázatos módon bánnak el a magyarokkal egy kampányba kezdtek Thiery ék, részben levelezéssel. 1980-ban lesz egy nagy történelmi Kon­gresszus, ahová 3000 szabad földön élő történészt hívtak meg, akiknek többek között be akarják adni, hogy Erdély min­dig román volt. ők éltek mindig ott, a magyarok csak bitorolták gyilkolták az oláht 1000 évig, stb. Nem mintha hasz­nálna, írja Thieryné, talán csak a lelkiismeretünknek, de egy kampányba fogtunk. Örökké az UCLA könyvtárat búj­ják román nyomokat keresve, melyek sze­rint a rómaiak szolgáiként kerültek Er­délybe, mások szerint Bulgáriából mások szerint Albániából, - Thieryék Erdélyiek, magam is az egész családom is az. Fáj nekünk nagyon Erdély elvesztése és elro­­mánosítása és szívünk szerint mindent el kell követnünk, hogy az igazság kiderül­jön és Erdélyt visszakapjuk. Az okt. 25-én megjelent számukban olvastam Cseh Tibor Brazíliai beszámo­lóját a szanpaulói Könyves Kálmán Sza­badegyetemi előadásról "Szimpozion az Erdélyi magyarság sorskérdéseiről" cí­men. Most elküldtem Thieryéknek az ITT-OTT okt. 15-i számot. Hátha segít­ségükre van valamely név akikhez for­­í dúlhatnak felvilágosításért. Ha valami­kép tudnának segíteni, nagyon kérem kö- I zöljék Thieryékkel. Címe: Dr. Thiery Ákos I 2124 Derby Street Camarillo, CA 93010 Szeretettel búcsúzom kedves mindnyá- I jukat üdvözlöm, Felföldy Gézáné. Kedves Felföldy Gézáné! íme közöljük i kedves levelét és Thieryék címét. Talán j lesz aki segíteni tud. Szivélyes üdvöz­­| lettel, l.a. ITT-OTT Szerkesztőségének! Mellékel­ten küldöm adományom nemes céljuk tá­mogatására. Remélem szerencsésen kézhez kapják. Sajnos az ITT-OTT|MBK 1979 magyar hetére Ágiék európai útjuk miatt nem tudok elmenni. Nagyon sajná­lom. De talán a jövő éven, ha Isten segít és még élek, ott leszek. Igen értékes cikk a Galgóczi Erzsébet cikkének leköz­­!ése. Vagyok őszinte magyar szeretettel, Huszár József. Kedves József bátyánk! Köszönjük szépen a rendszeres támogatást. Az 1980-as ITT-OTT |MBK magyar héten ismét talál­kozunk. Szeretettel, 1. a. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom