Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 2. szám

M. KIR. POSTA Kedves Lajoskám! Az ünnepek előtt írni készültem pár személyes szót magyar tan­­szektekkei kapcsolatban, s már majdhogy lelajosbátyámoztalak, amikor észrevettem a Hungarians in America cimü direktívából, hogy öregebb vagyok nálad. /Engem tíz evvel ezelőtt hoimí mozgőkönyvtár öreg professzornak képzelt Vörösváry Pista bácsi, a Kanadai Magyarság főszerkesztője, s mily kitüntetésnek számított ez!/ Most aztán el Is képzelem magamban, hogy te még hosszú vászon Ingben futkározhat­­tál Máriapocs poros utcáin, amikor én már peckesen vittem a kiskeresítet a nylr­­bélteki görög katolikus processzíó élén. /Hajaj, volt Itt mindig önérzet a kis és nagy dolgok kivitelezésében!/ Hát remélem, ezúttal el jut. ez a levél az utcasarki postaládáig. Korábban az Iránt akartam érdeklődni, hogy lehetséges-e kutató munkát /(k>s#tgradiia+e studies/ végezni portlandl magyar tanszékteken, magyar nyelvészetben. Hajdan ez volt a specialitásom, többekközött, az Eötvös Lórándon. Karácsony előtti neki­buzdulásomban mint a magyar nyelvészet kandidátusa akartam szolgálni fajtánkat s főleg külföldi magyar Irodalmunkat. Azóta persze IehIggadtak a kedélyek, s úgy döntöttem, megmaradok jelen hivatásomban, s megpróbálom formális doktorátusság nélkül művelni, kevéske szabadidőmben, a magyar nyelvet. Most nincs Is különösebb mondanivalóm, mint sikerekben gazdag és boldog új­évet kivágni Nektek, s elmondani, hogy az ITT-QTT továbbra Is jó lap, Izgalmas lap, s a baráti kör jó kör, hasznos kör. Csak Így tovább. Egyengessük az utat, ki ki a maga vbnalán, ki ki a maga tehetsége és érdeklődési köre szerint. Mellékelten csatolom a Contemporary Verse Two cimü jeles angol nyelvű folyó­irat decemberi számában megjelent rövid tanulmányom fénymásolatát, a kanadai magyar költőkről. Eredetileg kimerítőbb munkának szántam ezt, de nagyon sürge­tett Dorothy Livesay, a szerkesztő /áldott jó istenkém, hogy az ember ezt Is meg­éri!/, s íme, ez lett belőle. De igy is hasznosnak bizonyult, több szempontból is. A kanadai Chatelaln cimü női magazin novemberi száma ugyanis közölt egy no­vellát, Robert Fül ford tollából /Fűi ford a Saturday Night szerkesztője/,, mely kutyául kibelezi a Torontóban élő magyar származású kanadai költő-hősét. Hát az én cikkem talán ellensúlyozza ezt a szükségtelenül rosszmájú, szinte személyi bosszú alapján született novellát. S úgy hallom, ez a szám, mely Special Inter­national Issue alcímen jelent meg, legsikerültebb szám lett. No hallod, mi más lehet az, amiben Fáy, Kemenes Géfin, Miska, Vitéz szerepel! Ugyancsak csatolok egy pénzesutaIványt> az ITT-OTT anyagi költségei íféhezé­sé re. Fogadjátok oly lelkesedéssel, mintha tizszer ennyit küldenék. De nagyba magyar szervezetek száma, hála az égnek érte, s takarékoskodni kel! a dobostorta /apple pie?/ szeletelgetésében. Baráti köszöntéssel ölel, régi jó föidld, — Miska János, Lethbridge, Kanada. Kedves János! Köszönjük kedves soraidat és az anyagi támogatást. Szintén köszönjük a Contemporary Verse Two c. folyóiratban megjelent tanulmányod fénymásolatát. Szép magyar munka, hatásos munka. Kí­vánunk neked is további sok sikert, jó munkát, baráti üdvözlettel, l.a. Kedves ITT-OTT! A 9. évfolyam 5. számában megjelent Lipták Béla: Húsz év után cimü cikkéhez szeretnék néhány hozzáfüzést tenni. Lipták Béla barátunk 20 év távlatából szemléli a forradalomaillaftti'tiBttént eseményeket, és talán egy kissé elhomályosodott benne a forradalom emléke. Mint egyetemi hallgató, tatán nem volt része abban, amiben nekünk, akik éveken át szenvedtek a kommunista börtönökben, munkatáborokban, s akiket fizikailag fél­38

Next

/
Oldalképek
Tartalom