Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 5. szám
lógat a társadalomba. Az én derekamon azonban ott a másik is, mellyel a nép, a maga lehetőségeit kémlelve, mint egy sziklamászót küld fel a cselekvés világába . . .." Vajon vannak-e, lesznek-e Mircse Zoltánok? Hinnunk kell benne, mert ezen múlik népünk sorsa a vüág mai hatalmi helyzetében. Az előadást hosszas, többórás vita követte, minden résztvevő élénk hozzászólásával. A viták alapját elsősorban a magyarországi utak tapasztalatainak kielemzése képezte, a gazdasági és kulturális életről; a parasztság és a falvak helyzetéről, a kommunista mez alatt egyre szenvedélyesebben a nyugati konzumerizmus felé hajszoló magyar társadalomról, és néhánynak beszámolójában Mircsékkel való találkozásokról. Délután került sor Tóth László nagy érdeklődéssel várt előadására; "Miért nincs Szánpaulóban életképes magyar közösség?" Előadása kezdetén idézte Pillernó Tirczka Éva egy régebbi hasonlatát, mituán amerikai magyar közösségeket végiglátogatva hazatért Brazíliába: a fő eret elhagyva, útra keltem a holtág felé. Tóth László gondos előtanulmányok alapján mutatta be a holtág történetét. A század elejétől az 56-os forradalomig mintegy 100 000 magyar telepedett le Brazíliában. A korai hullámok nagy többségükben szegény kisparasztok és zsellérek voltak, kevés volt koztuk az értelmiségi pályán dolgozók száma. Nagyobb földműves telepeket hoztak létre (Árpádfalva, Boldogasszonyfalva, Mátyáskirályfalva, Szentistvánfalva), de az álmok hamarosan szertefoszlottak, s„ a földjeiket elhagyó parasztok az iparosodé Szanpaulóba tömörültek. Szenvedéseik, tragédiáik, történetük megírása érdemes íré tollára várakozik. Ignác z Rózsának kellene néhány évet Brazíliában töltenie, hogy nyomaikat felkutassa és emléküket méltó formában a magyarság számára megörökítse. Ebből a rétegből az ügyesebbek, szerencsésebbek iparosok, kereskedők lettek és jónóhányan vagyonos vállalkozók. Ez a kivándorló hullám alapította meg a brazíliai magyarság legtartósabb egyesületét 1926-ban. A Segélyegylet 12 magyar iskolát tartott fenn s volt időszak, amikor ez iskoláknak több, mint 11000 beiratkozott tanulója volt. Tanítóikat részben a magyar kormány fizette. Szépen működött a kölcsönkönvtárukés a munkaközvetítő szolgálatuk is. A segélyegylet pártfogása alatt alakult meg Szanpaulóban a magyar cserkészet, 1932-ben már több, mint 132 taggal. A budapesti eucharisztikus kongresszuson 1938-ban 15-tagú brazíliai magyar eserkészküldöttség jelent meg, Magyarországon kiképzett parancsnokuk, Gálos Rezső vezetésével. Számos kulturális rendezvényt is pártfogolt a Segélyegylet. Az egyházak Magyarországról küldött lelkipásztorokkal szerveztek meg a magyar nyelvű vallási kultuszt, de részt vettek a kolónia szellemi irányításában is. A 45-48~as menekültek, a második világháború és az azt követő évek hazát kereső földönfutói nagy többségükben szintén Szanpaulóban telepedtek le. E hullám radikálisan átformálta a brazíliai magyarság hangadó rétegének társadalmi összetételét: középosztályi jellegűvé tette. Nem szellemi, intellektuális központ képződött, hanem makacs változatlansággal átplántálódott a két világháború közötti tipikusan magyar képlet, a neo-barokk társadalom, mely már akkor, otthon is, legalább félévszázaddal elmaradt Európa mögött. Ez a réteg, mint politikai emigráció, természetesen elítélte az otthoni rendszert és az orosz hódoltságot, de ugyanakkor ön-bebalzsamozással szellemileg is teljesen elszigetelte magát az otthoni magyarságtól. A fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötte. Az idekerült ötvenhatosok már megmerevedett képletet találtak s Brazíliát — kevés kivételtől eltekintve — elkerülte az ötvenhatos hullám azon csekély töredéke, mely kicsiny arányszáma ellenére is, az TJSA- ban és Kanadában azóta a magyarság szellemi elitjévé nőtte ki magát. A merev, elszigetelt világban azonban pezsgő élet folyt; majd amőba-szerű osztódással, négy cserkészcsapat is működött, párhuzamosan magyar hétvégi iskolákkal s fiatalok százai nőttek fel olyan magyar alapműveltséget szerezvén, mely révén megfelelő társadalmi keretben megtarthatták volna magyarságukat. Intenzíven működött a vallási élet, a társasági élet, volt két klub is, külön tömörültek az iparosok, művészek. Ez évek maradandó emlé-20
