Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 4. szám
mind jelentése és hangalakja szerint megfelel a mi uccu szavunknak. Az ütés vagy megcsapás jelezhette a lóversenyek kezdetét. Nézzük meg határ szavunkat, amelyet némelyek szláv eredetűnek tartottak, mert itt-ott a szláv nyelvekben is van hasonló szó. Jelentése eredetileg bizonyára a település körülfekvő birtokra, a kornyékre vonatkozott s csak később jelentette ennek határvonalát is. A japán hotori—atari jelentése: "környék." A nehézséget a hotori szó h-ja képezi, mert határ (régen: hotár) szavunk h-ját szabály szerint ősi *k-ból kell eredeztetni, míg a japán h ősi *g-ből keletkezett — vagy ügy vélik. Más helyen több példát mutattam be e nehézség magyarázatára. Valójában itt is labio-veláris hangcsüszásról van szó. Határ szavunk a hatni, hatolni, hatalom hat- tövéből keletkezett. Ha az említett labiovelárishangcsüszástfigyelembe vesszük, az ójapán patu, "véghezvisz, befejez, a legvégső pontig el megy" ige kínálkozik összevetésre. Alapjában véve mind a japán hotori. mind a magyar határ (hotár) azt a területet jelenti, amelyre valakinek vagy valakiknek hatalma kiterjed. A japán képzett szó; hatashi. pontosan annyit jelent, mint a hat- tőből képzett magyar hatás. Tehát még a képzés módja is megegyezik. Szakad, szakít, szakaszt stb. szavaink töve szak-. A jelentésre és alakra nézve hozzá illő japán szó: salai, töve ugyancsak sak-. Tágul, tágít és tág szavaink töve tág(-). A megfelelő japán szó toku.- töve tok-, jelentése "megtágít, megold." Vág ("elvág, elhasít") igénknekvogul rokona wank (wangk). wang. míg az osztják rokon szó wanx. Az ójapán megfelelő alak waku, töve wak-. Él, táj szólásban fl szavunk megfelelője a japán oldalon iru, töve ir-. Megjegyzendő, hogy a japánban nincs különbség az r és_l hang között. Halni—holni igénk rokona a vogulban koli. a jeniszeji szamojédban karó. Az ójapán megfelelő alakja karú (töve kar-), de van korú (töve kor-) változata is. Ebben az esetben a szókezdő mássalhangzók nem támasztanak nehézséget. 10. A példák felsorolását napokig lehetne folytatni. De miként magyarázzuk meg a japán nyelvnek ilyen voltát? — Elgondolásom szerint a japánok elei régen együtt éltek az uráli népekkel és a nagyjából közös szókincs azóta nem sokat változott. Amíg az egész anyagot nem tudjuk áttekinteni, nehéz a feltételezett együttélés idejét akárcsak megközelítőleg is meghatározni. Magyar vonatkozásban szólnom kell egy különösen érdekes dologról. Nyelvészeink már régen észrevették, hogy nyelvünkben legalább két nagyon erős uráli réteg olvadt egybe . Ha feltesszük, hogy nyugati és keleti uráli nyelvek vegyültek a magyarban, akkor talán megértjük, miért mutat a japán olyan sok rokon vonást a magyarral. Más szóval, a magyarságba az alapréteghez valószínűen olyan uráli réteg jutott, amely tovább élt együtt a japánok eleivel, mint bármely más uráli népréteg. Természetesen szeretnénk tudni, melyik rétege lehetett ez a magyar népnek. A néphagyomány és a történelmi feljegyzések segítségünkre lehetnek. Csak arra kell gondolnunk, hogy a székelyek és a göcsejiek makacsul kitartottak apáik szava mellett, miszerint ők régebbi lakosai Magyarországnak, mint az Árpáddal érkezett honfoglalók. De A- nonymus is feljegyzi a Gesta Hungarorum-ban. hogy Ősbő vezér miként találkozott a Tiszaháton, a Korógy vize mellett a székelyek követségével. 10.1. Itt érkezünk a manapság oly sokat vitatott kettős avagy talán több hullámé honfoglalás kérdéséhez. Felsorakoztatott érvei alapján László Gyula javára hajlik a mérleg. Tájékoztatásul A honfoglalókról c. könyvecskéjéből veszek ki néhány részletet: A népvándorlás kori kézikönyv írása közben vetődött fel élesen az a kérdés, amelyet ezelőtt majdnem 30 évvel fogalmaztam meg először .... Ez pedig ügy hangzott, hogy nagy késő avar és nagy honfoglalás kori magyar szállásterületek ritkán fedik egymást, rendszerint egymás mellett terülnek el: kie-30
