Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 4. szám

1) A japán mitológia átható ereje: a legrégibb japán nyelvű írásos emlékek mítosz-szerűek, de ma is sokan hisznek ebben a hagyományban. Eszerint a japán uralkodóház t pontosabban a császári család, fiágon a napistennő (A mater as zu, ómikámi) fóldreszállott unokájának egyenes ági leszármazottjai,- de a császárral együtt a nép is különleges, tehát földi rokonok keresése felesleges. 1945-ben Hiróhitó császár lemondott ugyan isteni prerogatívájáról, de a régi eszmevilág nem tűnt el Japánban. 2) A japán kutatóintézetek általában nem sok pénzt kapnak összehasonlító nyelvészeti munkákra. A kormányok inkább a technika és kereskedelem fejlesztését szorgalmazzák, fgy, ha valaki megtanulja az összehasonlító nyelvészetben nélkülözhetetlen európai nyelveket, inkább az iparban, kereskedelemben vagy a külképviseletben helyezkedik el, semmint a rosszul fizetett egyetemeken (ahol úgyis nehéz helyet kapni). 3) Japánoknak már az anyanyelv alapos elsajátítása is nagyon nehéz feladat, az ójapán megtanulása még nehezebb teher, de ha ezen kívül egy sereg európai nyelvvel (nem feledve a latint!) és az összehasonlító nyelvészet óriási irodalmával is megkell ismerkedniük, sőt pl. a finnel, magyarral stb.-vei, ezek nyel vészer ti irodalmával, helyzetük eleve reménytelennek tekinthető. (Ezért látom szükségesnek, hogy mi magyarok és finnek nyújtsuk feléjük segítő kezünket.)

8. Az ajánlott — és eddig egyedül vállaltam — összehasonlítás terén a nyelvi bizonyíték feltétlenül elsőnek szükséges, de segítségül szolgálhat és e szolgálatból hasznot húzhat a régészet, anéprajz, az embertan, a történelem, a folklorisztika és talán az öszszehasonlító zenetudomány is.

Ezekközül csaka régészetet ragadom ki. Egami japán régész-történész körül csoportosulnak azok a kutatók, akik szerint Japánban a K.u.-i 6. században uralkodóvá lett nép, amely minden téten dominál mais, nagy valószínűség szerint Belső-Ázsiából jutott Japánba. Mindenképpen így vallanak a régészeti bizonyítékok, különösen a szibériai lovasnomád katonanépek lova, ennek szerszáma és a harcosok egyéb felszerelése. Csak néhány évvel ezelőtt olyan főúri sírkamrát találtak Japánban, amilyent azelőtt több helyen Koreában leltek. Az ábrázolások és talált tárgyak ismét Belső-Ázsiá felé mutatnak. Japán hivatalos körök egyelőre nem szorgalmazzák az összefüggésekből levonható következtetéseket.

8.1. Ilyen tények kapcsán azonban nem vethető el az a gondolat, hogy a belső-ázsiai hun vagy avar (kínaiul shung-nu ill. zsuan-zsuan) népeiből, amelyeknek nyelvéről szinte semmit sem tudunk, jutottak át töredékek Japánba és lettekúrrá a korábbi lakosságon. Nem vetendő el az a feltevés sem, hogy mindkét említett birodalom népei közt tetemes volt a valamely,,keleti uráli" nyelvet beszélők száma. Elszigeteltségében a szigetekre jutott nép csak az előbbi lakosság nyelvéből és a kínaiból s koreaiból kölcsönözhetett. A számba jöhető más nyelvű korábbi lakosság egyrészt az ajnók eleiből állott, másrészt délről odakerült malájióceániai fajokból. Semaz előbbi, se máz utóbbi réteg lényeges hatása nem bizonyítható a japánt illetően. A kínaiból történt kölcsönzések szinte maradéktalanul elkülöníthetők a japán szókincsen belül, a koreai esete kétséges, demárál5.sz.-i ún. középkóreai nyelv sem mutat hangtanában és alapszókincsében sok rokonságot a japánnal. (Mellékesen megemlítem, hogy a koreai partvidék hajózása megbízható adatok szerint már korunk első századában meglepően fejlett volt. fgy többezres népcsoport átszállítása egyáltalán nem hihetetlen,- a Jamató állam megteremtéséhez nem is kellett mit tudom én milyen nagy számú lovas-harcos,másrészt a többnejűség szokása és a külháborúk hiánya megengedte a nagyarányú szaporodást)

8.2. Mondatszerkezete szerint a japán hasonlít mind a koreaihoz, mind a török, mongol, mandzsu-tunguz nyelvekhez. Szókincsében is számos a közös elem e nyelvekével. Mégis, amint előbb említettem, az urálival való összevetés inkább vezethet eredményre, hiszen szerkezetükben az uráli nyelvek is jól hasonlítanak a japánhoz, míg hangtanukban és alapszókincsükben a tudományos követelményeknek megfelelően állnak közel hozzá.

Meglepő módon tehát nem a Japán Szigetek közelében találni meg a japán hihetően rokonnyelveit, hanem messze-messze nyugatra. A hozzá térben legközelebbi uráli csoportok a Szaján-hegységben (a Bajkáltól nyugatra) élő, helyesebben kihalóban levő, valamint