Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 4. szám

japán állam neve Jamato (? "hegy szája, " "hegy kapuja"?) volt. A japán szó kínai erede­tű,- jelentése "nap eredet," mert a kínaiak Japán felől látták a nap felkeltet. Európában Marco Polo és keresztény missziósok terjesztették el a Chi-pangu hangzású országnevet s ebből alakultak a különböző mai formák. Maguk a japánok ma Nihon vagy Nippon névvel illetik hazájukat. 4. Az idevágó kutatás szükségének módszertani megokolásáról és módszeréről a következőket mondhatom. A feltételezett uráli—japán kapcsolatokat eddig hivatalból nem vizsgálták meg. Ennek oka főként az, hogy egyetlen emberélet nem elég ahhoz, hogy va­lakiképzett uráli nyelvésszé s azon kívül a japán, ójapán, sőt az ehhez vezető klasszikus kínai nyelv szakértővéjé is váljék. Ha ehhez még az is megkívántatik, hogy valaki az al­­táji nyelvekben jártas legyen, a feladat szinte lehetetlennek tűnik. És mégis, a japánnak uráli és altáji szemszögből való megvizsgálása nagyon szükséges. Természetesen ez a munka válogatott munkaközösségre vár, így költségesnek ígérkezik. Miért e munka szükségessége ? Azért, mert a tudomány addig nem dönthet érvény­ben, amíg minden valószínűnek.látszó adatforrást meg nem vizsgált. Elképzelhető-e, hogy az indó-európai nyelvtudomány eredményei jók volnának, ha a kutatók nem ismerik s így nem vizsgálják meg a szanszkritot? Hasonlóképpen, meddig jutott volna az uráli nyelvtudomány, ha az egyetlen olyan uráli nyelvet, amelynek nyelv­­története van, azaz a magyart, elszigeteltsége miatt vagy nem találják meg, vagy nem veszik tekintetbe? Mármost, mivel a japánról három kutató (de Rosny, Prőhle és magam) egymástól függetlenül olyan véleményt alkotott, hogy uráli természetű és alapszókincsében is az uráli nyelvekhez áll legközelebb, nem lenne-e hanyagság a japán figyelmen kívül ha­gyása uráli részről ? A módszer egyelőre természetesen induktív és tapogatódzó. Saját munkámban meg­kísérlem a japánt a meglevő uráli keretbe illeszteni, de hajlékonyán, mert józanul nem te­kinthetjük az uráli nyelvészet eredményeit végérvényesnek. Ha a japán mind szerkezet, mind alapszókincs tekintetében lényegében illik az uráli keretbe, akkor hihetőnek tartom, hogy a japán segítségével az uráli eredmények revideálhatok és előbbre vihetők. Természe­tesen ahol az összehasonlító komplex-módszer alkalmazható, ahhoz kell folyamodni. 5. Japán és a vélt uráli őshaza közötti távolság nem teszi a kutatást illuzórikussá. Amint majd rámutatok, a japán nép domináns részének Szibériából kellett a szigetekre vándorolnia, míg az uráliak őshazája — meggyőző érvek szerint — sokkal keletebbre is lehetett, mint a Volga—Káma összefolyása és az Urál hegység közötti táj fekvése. 5.1. Másrészt a mongolos faji jelleg elválaszthatatlan az uráli népektől (lásd Ka­rin, Mark és N. N. Csebokszarov idevágó embertani munkáit). Így a túlnyomóan mongol fajú japánság, ha faj és nyelv egybekötve maradt, talán nem kevésbé uráli, mint az osztjákok vagy szamojédok. 6. A japánnak a koreaival vagy a török, mongol, mandzsu-tunguz nyelvekkel való összevetése természetesen az uráli nyelvek bevonása nélkül is folyhat. Átütő eredmény azonban nem várható, mert sem a japán, sem a koreai, sem az altáji nyelvcsoport nem tartozik kétség nélkül nyelvcsaládba, ill. nyelvcsaládokba. 6.1. Mindenesetre a már a K.u.-i 7. századból eredő és a 8. század elején bő­ven feltűnő, írott japán nyelvi anyag — még ha csak nagyon távoli nyelvrokonságot lehet is végül bizonyítani — nagyon hasznos lehet az uráli (és altáji) nyelvészet számára. Hi­szen ismeretes, hogy az uráli nyelvtudomány gyengéje a régi írásos emlékek hiánya. Meg­fordítva tételünket azt is mondhatjuk, hogy a japán (és egyúttal az altáji) nyelvészetnek u­­gyancsak nagy haszna származhatnék az ajánlott összehasonlító vizsgálatból, mert az uráli oldalonSajnovics János kezdeményezése óta (tehát 1770-től fogva) egyre javuló módszer­rel folyik a munka, az uráli nyelvek egyetlen nyelvcsaládba tartozása többé nem vitás, és idevágó összehasonlító nyelvtanok és szófejtő szótárak áHnak rendelkezésünkre. 7 . Miért nem dolgozták ki nyelvük eredetét a japánok maguk? — Ennek több oka van: 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom