Itt-Ott, 1976 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 4. szám
BOLDOGGÁ TEHETNÉD. . . Mennyi borús szem néz szemembe, Mennyi homlok sápad rám némán, Mennyi vádié álom és rejtély, Mennyi nagy szomorúság néz rám. Hányszor ülsz le esténként nappalidban és nem tudod, mihez kezdjél, mit csinálj — s ezért könnyelműen felkapcsolod a TV-t és egész estédet előtte töltőd ? Vagy hányszor telik el egy szombat vagy vasárnap délutánod tétlenül: este veszed észre, hogy a nap elrepült minden haszon nélkül. Közben viszont hányszor említed barátaidnak, "csak szóljatok, ha valamit segíthetek magyar ügyben" — de ha végre sor kerül a munkára, akkor éppen más elfoglaltságod van ? Elgondolkoztál-e ilyenkor, a boldog semmittevés közepette, hogy hány magányos magyar ül otthon egyedül, szomorúan, elhagyatva, mert nincs senkije, aki meglátogatná, aki egy délutánt vele töltene és ezzel boldoggá tenné ? Én az elmúlt nyár folyamán döbbentem rá erre, amikor egy 95 éves néninek küldtem egy kis képeslapot Erdélyből, melynek a megírása nem tartott több, mint tíz percig. Csodálkozva olvastam levelét, amikor visszatértem Amerikába — kétoldalas levelet írt —, hogy mennyire boldoggá varázsoltam a napját, és hogy azóta hányszor megnézi a lapot és olvasgatja azt. Megható és szomorú! Ezeket a magyarjainkat olykor-olykor meglátogathatnánk, felkereshetnénk! Elvihetnénk őket egy-egy magyar rendezvényre. Boldogabbá tehetnénk életüket. Olyan is van köztük, aki szívesen segítene könnyebb munkában, mert szeretne öszszejönni elbeszélgetni más magyarokkal, magyar szót őrömmel hallana. Ha ismersz i~ lyent; látogass el hozzá egy szabad délután folyamán, vagy vidd el a következő magyar megmozdulásra városodban. Mondd el barátaidnak is, s egyszer az egyik, máskor a másik látogassa meg! Nem érzed, hogy a magyar Összetartás, testvériség ezt megkívánja? Nem érzed a felelősséget? Nem serkent,hogy oly kevés áldozatért olyan nagy őrömet szerezhetsz má - soknak? Te is, lehet, hogy magányos és egyedül leszel egyszer ... S minden arcot, idegen arcot, Midőn elfog a titkos emlék, Legalább egyszer földerítni, Megragyogtatni be szeretnék. (Ady) L.N.P. 6