Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 1. szám
furcsa őserdői virág. S ott vannak a filigrán, kis brazilok, nem is kevesen, több mint százmillióén, akik egy újfajta humanizmust próbálnak megteremteni a fajok viszonyában. És a nők színes szivárványa ! Legszebbek talán a bahiai mulatt lányok, akik kék szemükben őrzik a hajdani holland uralom biológiai emléket, akárcsak a csehországi Pilsen környékén az oly gyakori mandula metszésű szem a hajdani magyar huszárezredek népszerűségét tanúsitja, Mária Terézia idejéből. Vagy Kolumbia lányai, akik Kasztilia tüzet hordják szemük villanásában és a legszebb, archaikus spanyolt szavuk'járásában. S te türelmetlenül legyintesz; a latinok mind egyformák. Nem is vagy kiváncsi a különbségekre. Megérted hát, hogy miért neveznek ■‘csúf amerikainak" a Rió Grandén túl? órájára néz, felugrik.- Bocsánat, rohannom kell.- Hová? - tenném fel hozzá tűnődve milliók kérdését, de már el is tűnik az ajtóban. Csöng a telefon. Fölveszem a kagylót.- Ki beszél? - kérdi egy ismeretlen hang.- Mister Cseh.- Nem értem. Hogyan betűzné?- Szí-esz-i-écs - tagolom lassan, behunyt szemmel s apám óriássá nőtt alakját látom, amint felhőről-felhőre lépve, szemét hunyoritva vigyáz ream a tavaszi égbolton. Sozan Mihály /Slippery Rock, Pa./t KIPUSZTUL-E A MAGYARSÁG? 1974 őszén két fontos világkonferencia zajlott le-, a Bukaresti Népesedési konferencia és a Római Élelmezési Konferencia. A találkozókon felvetett'problémák és á delegátusok közötti áthidalhatatlannak tűnő véleménykülönbségek megdöbbenést keltettek a napi hirt követő publikumban. Mig az iparilag fejlett országok /főleg a Nyugat/ földünk népesedését, demográfiai jövőjét katasztrofálisnak vélik, addig a fejlődő országok, a "harmadik világ" ás egyes keleteurópai nemzetek a népességük növekedésében látják jövőjüket biztosítva. Az utóbbiak követelik a világ gazdasági /főleg mezőgazdasági/ termékeinek igazságosabb elosztását, de annak a feltételnek nem akarnak eleget tenni, hogy lassítsák la népszaporulati arányukat, amit az élelmiszerben gazdag államok követelnek. Visszautasítják azt a nézetet, hogy maga az emberiség kerül veszélybe ha igy halad és növekszik. Egy pár statisztikai adat könnyen megvilágítja a kérdést. Tudományos becslések szerint /Erlich és Erlich, í971s9/ K.E. 3000-ben 5 millió ember élt a földön. Krisztus életében már 200-300 millió, 1650-ben 1/2 milliárd. 1850-re a létszám megduplázódott, majd 1930-ban 2 milliárd lett. 1975 végére négy milliárdan leszünk. 1650-ig a világ lakossága minden 1500 évben kétszereződött meg. A legutolsó kétszereződés 45 évet vett igénybe, de a következő már csak 35 évet. Ha a jelenlegi szaporulati ráta /1.2 millió hetenként/ fennmarad, akkor 900 év múlva minden négyzetméter szárazföldre 11
