Itt-Ott, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 1. szám
határozza meg. Ez a személyes integritás hid gyanánt két pilléren nyugszik. Egyrészről szakműveltségén, mert a fizikai tudományok szakértő doktora, másrészről népi és emberi kulturáltságában, mert müalkotó. E hid szilárdsága és a rendületlen hidonállás tette lehetővé a költőnek, hogy korunk zűrzavaros gondolkodásának ködös panorámáját egészben és távlatban szemlélhesse. Megítélései igy maradtak józanok s igy kerülte el azt is, hogy a korbeli gondolkozás meglódulásainak és kisiklásainak akár előidézője, akár áldozata legyen. Korunk tudományos szimplicizmusát alapjábavéve elutasítja. Világosan látja, hogy a létinger érzőpontjának műszeres megtapintása s matematikai meghatározása lehet értelmes, de sohasem kielégítő válasz. Akorkihivása tehát minden csábitó jelenség ellenére nem egyoldalúan tudományos, hanem, mint minden időben, általánosan emberi. A differenciálódásnak az a folyamata, mely a mindenre felelő vallásból kiindulva,a kételkedő metafizikával folytatódva, az ugyancsak mindenre felelő tudomány-logikához és a gondolkozó-géphez vezetett, az ember részére zsákutca. Látja azt is, hogy a tudományos elvek, módszeres eljárások, mértékrend és szakszerűség felhasználásával felderített igazságok csak féligazságok, melyeket általánosítani nem lehets igy azoktól az ember és a valóság meghatározása nem várható. A szellemi felbomlás és káosz realitásának szemlélete pedig meggyőzte őt arról, hogy az a várakozás, mely szerint a tudomány—logika fel fogja szabadítani az értelmet az erkölcsi világrend és oktalan miszticizmusának rabságából, már eleve unintelligens. A tapasztalat szerint civilizációnkban a miszticizmus hosszú évszázadaiban nem burjánzott el annyi babona, mint a szemünk előtt kibontakozó tudomány—logika néhány évtizedében. Vajon volt-e valaha képtelenebb babona, mint annak feltételezése, hogy a metafizikai emberképzet és valóságképzet "álismeretét" felcserélni a matematikai emberképlet és valóságképlet “hiteles ismeretével,“ reális célkitűzés? Gyékényesi György kihangsúlyozza a tudatot és a tudatosságot — mérnökmatematikus létére — nem műszeres méréssel és matematikával, hanem evidenciával. Mert való tény az, hogy a tudat vesz célba mindent és csak a tudat képes megállapításokat tenni. így jut el az élő emberhez, a tudatos élet egyénre korlátozott és szigetelt élő valóságához,valamint annak elvéhez, a humanizmushoz. Korunk megbomlott gondolkodása dezintegrálta mindkettő fogalmát. Az az állitás, hogy az egyénben helyet foglal a vérségi és társadalmi másik egyén, a pszichopatológiában tudathasadás néven már rég ismeretes. Ép tudatnak még sohasem volt “genera” életérzése. A humanizmus dezintegrálása azonban külön vívmánya korunknak. Szellemi panorámájában egész kollekciót kínál "válfajaidból. Nyilvánvaló pedig, hogy mind a tudat, mind a humanizmus egyformán csak önmagukkal jelezhető, integer fogalmak. Beszélhetünk hát humanista vallásról, humanista filozófiáról, humanista tudományról és humanista művészetről, de az épség elvének feladása nélkül, sohasem visszájáróig (fyékényesi György pedig ezt az integer humanizmust énekelte meg élő lélekkel, tudatos “krisztusi magányában." Karikázó c. verses-kötetében szilárdan álla hid szellemi jelenünk fortyogó krátere felett, összekötvén a lelki múltat a jövő Ígéretével és szerető szóval óván mindenkit a leszédüléstől. A kötet megrendelhető testvéröccse cimént Dr. John P. Gyékényesi, 2833 E. 122 St., Cleveland, Ohio 44120. Ára $4. 42 T
