Itt-Ott, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 1. szám
gedett hippynek, levitézlett nyilasnak, senonnai bitangnak nevezett a cikkben, találgatva, hogy ki vagyok. Válaszolók rá. Nevem Koshas (Kásás) Imre, 29 éves vasyok, computer mérnök. Apám m. kir. ezredes volt, anyám Ü3A születésű. Arám az USA-beli magyar követségen volt beosztva. Hat éves koromig, az USA -ban éltem, 195C-ben engedtek haza Magyarországra, hol a piaristáknál, majd később a Wien-i Ferenc József intézetben nevelkedtem. Mint USA nolgárt 1962-ben (atyámnak az elhunyta után) újból kiengedtek ide, ahol a Harvard egyetemet végeztem. Lettem computer mérnök, majd országos ellenőr, ki majdnem mindig utón vagyok. így Írtam volt hivatkozott levelemet is (úgy emlékszem) Clevelandból. A Bíboros urat én nem akartam támadni, én tisztelem Ot, -- de a kifejezett véleményemet róla is fenntartom. Annak a bizonyos Rúzsa Káriának nincs miért szégyellnie tót mivoltát, sót büszke lehet arra,, hogy ősei, a jó öreg Szva top luk alatt mar honfoglalásunk elptt a későbbi Magyarhonban éltek. ízléstelen . . . levele személyeskedő.- nem lett volna szabad leközölnétek. Ezzel engem is — ki őszinte és irányzatotokat helyeslő érzésekkel kívántam soraitok közé lépni -- elriasztottatok. Igen sajnálom. Üdvözlettel — Koshas Imre. Kedves Imrei Hogy eredeti leveledet nem közlésre szántad, egyáltalán nern lehet annak tartalmából, hangneméből kivenni ("írok hát . . . a Kindszenty ügyben, mint vita tárgyát képező, manapság divatos, bizony szólamokkal és frázisokkal telitett újságcikk tülekedésben.") A 6í2 szám szerkesztői joggal sorolták tehát a közlendőkhöz. Kuzsma Kárla személyedre vonatkozó kitételei megjelentetéséért magam vállalom a felelősséget} nem kell emiatt sem Ludányi Andrást, sem magát az ITT-OTTot elmarasztalnod. 3ár válóban erős szavakkal élt, kommentárját mégis csak a lojalitásában sértett, hivő katolikus magyarember kifakadásának könyveltem el. Kiszem, hogy igen sokan igazat adtak neki — mert a Te soraid még sértőbbek voltak, Mindszenty becsületességének megkérdőjelezésében. --éji ITT-OTTnak s Igazán meglepett és határozottan jólesett mikor a 6 s 3 számot megkapva már elfelejtett soraimat olvashattam és a ‘lelkesitő válaszukat. Nem tudom, hogy mikor adhattam fel a versessyüjtem°nyt, de azóta már háromszor annyit Írtam. Nem a mennyiség, hanem a minőség számit, de úgy látszik, hogy termékenységemnek az egyik alapvető oka az azóta már innen-onnan érkező, nagyon is szükséges buzdítás. Az idei év ezidáig jóval sikeresebb volt ming az előzőek, megkezdett munkám továbbra is szeretném lelkesen folytatni, de ehhez jólesne az eddigi lelkesítés, mert bevallom őszintén, hogy hiányziv egy fórum ahol nemcsak támadják az embert, hanem őszinte bírálatokkal, tanácsokkal segítik is. A régi verseim közül ma már csak egv töredéket mernék elküldeni, mindig az ujjak inspirálnak, most küldök egy-két újabb terméket, szeretném, hogyha lehetőség nyílna közölni némelyiket, amennyiben lehetséges, akkor szeretnék még két verset benévezni a pályázatra Elnézésüket kérem, hogy eddig nem jelentkeztem, de a vizsgáim, valamint a nyári munkám minden időm lekötötte. Jókívánságuk átsegített az évvégi vizsgákon, most már a második évet hallgatom a nyelvész szakon. Szeretettel üdvözlöm Önöket az ITT-OTT minden kedves olvasójával együtt. Továbbra is lesem a postát, várom lapjukat, az eddigieket hálásan köszönöm, velem együtt a 39
