Itt-Ott, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 4. szám
képezni magyarságukban, akik ezt igényelik, mert nagyon is szükségük van rá. És lehetséges, hogy még nekem is meg lesz adva a^lehetőség arra, hogy ezt visszafizessem úgy, hogy magyarság-tudásomat én is továbbadom másoknak. Kovács Melinda (Glen Ellyn, IL): EGY MAGYAR ANYA A MAGYAR VALLÁSRÓL Gondom, hitem, eszmém talaja, öröklétem vagy te, kis anya . . . (Illés Gyula; Szekszárd felé) Nagyon elgondolkoztatott Illyés Gyula fenti verse. Valóban nagyrészt a magyar anyákon múlik a magyar fennmaradás jövője és az ő vállukon van főleg a felelősség azért, hogy gyermekeiket öntudatos magyarrá neveljék. Ezideig inkább a férfiak foglalkoztak a magyar vallás témájával az ITT-OTTban. Most viszont szeretném ezt a fontos témát felvetni egy magyar anya szemszögéből is. Merem hinni,'"hogyminden magyar férfi mögött, ki e témával komolyan foglalkozik, ott áll hitvese, ki a gyakorlati életbe is átviszi a magyar vallás eszméit. Mert bizony nem elég csak Írni és beszélni a magyar vallásról — ezt élni kell minden nap és minden órában, ha azt akarjuk, hogy értelme legyen. Sajnos, nincs időnk. Egymásután vesznek el magyar fiataljaink az amerikai olvasztótégelyben, és ez főleg a magyar anyák hibája, mert az anya az, aki gyermekei lelkivilágát az első perctől fogva befolyásolja, s az anya az, akit a csecsemő először utánoz és eszményit. Igen, a magyar anyák kezében van a magyar szétszórtság jövője. Nagyon^fontos, hogy minden magyar anya, aki törődik a magyarok jövőjével, átgondolja, hogy gyermekei életében minek tulajdonit nagyobb fontosságot; csupán a fizikai tehetségek fejlesztésének (mint pl. a balett,^ zongorázás, sport, stb. ), vagy emellett féktet-e hangsúlyt^a csírázó magyar^ember lelkivilágára is. Elég-e, ha gyermeke csupán jó tömegemberré válik, vagy jobb, ha egyéniségét magyar öntudatban fejleszti ki? Ha az utóbbi mellett dönt férjével együtt, akkor nemcsak a magyar vallás céljait szolgálja, hanem gyermekei általános fejlődését is^elősegiti. Nem szégyen az, ha gyermekei csak magyarul beszélnek első éveikben, inkább ezzel is csak az intelligenciájuk növekszik és a látókörük tágul. Nincs szándékomban lekicsinyelni a magyar apák szerepét, viszont a legtöbb esetben a kivitelezés gondja az anyáké. (Tudok olyan esetről, ahol pont az apák szeretnék magyarabbá nevelni gyermekeiket, de a mamáknak nincs idejük "Ilyesmivel is foglalkozni.") Reálisabban kell nekünk, magyar szülőknek gondolkodnunk a mai világban, s ne. féljünk feladni azt, ami mágyar céljainkat nem szolgálja. Gyermekeink érdekéért meg kell, hogy fontoljuk saját világnézetünket és életcéljainkat. Vajon gyermekeink igazi érdekeit képviseljük-e, ha csak materialisztikusan elégítjük ki őket és elküldjük őket felekezeti iskolákba vagy hittanórákra a "lelki" .kie-9
