Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 1. szám

ÉLTETŐ J. LAJOS Lukács Tibornak válaszolva hangsúlyozza, hogy az ITT-OTTnak nincs hivatalos álláspontja. Bár olyan levél még nem érkezett, ami 1956 szelleme ellen lett volna, ha érkezne, azt is közölnénk, mert az ITT-OTT szabad fórum. "Nem cenzúrázunk! Hogy mi az ITT-OTT álláspontja—ez attól függ, hogy kihez intézed a kérdést! Mindenkinek megvan a saját véleménye. Ezekből találhatsz izelitót a szabadságharc 15» évfordulóján kiadott számban."

ÉRTAVY-BARATH KATA (Buffalo, N.Y.) helyesli a szabad fórum jelleget.

CSEH TIBOR ajánlja, hogy szabadidőnket használjuk fel arra, hogy ezt a kérdést tovább fejtegessük. "Ha személyesen elbeszélgetsz az Öszszekötő Tanács tagjaival a program után," mondta Lukács Tibornak, "meglátod, hogy nincs ok az aggályoskodásra."

NAGY KÁROLY ENDRE kéri, hogy a vitavezetőt mutassák be, hogy a program többi részére térhessünk.

CSEH TIBOR bemutatja Sass Marcit, a gyülésvezetőt. Cseh Tibor szerint minden közösségnek kell, hogy legyen álmodozója és kivitelezője. Nálunk Marci a kivitelező.

Cseh Tibor még megjegyzi, hogy mivel szeretnénk az egész előadás-sorozatot kiadni, mindent hangszalagra veszünk.

SASS MÁRTON (Chicago): "Isten hozott Benneteket! Lajos előbbi utasitását—a vita levezetésével kapcsolatban—szeretném kissé módosítani. Minden előadás után megszakítjuk három percre a programot, hogy feliratkozhassanak azok, akik hozzá szeretnének szólni az elmondottakhoz. Utána a jelentkezők közt elosztjuk az időt. A részletesebb hozzászólásokat pedig az ITT-OTT oldalain folytathatjuk az év folyamán . . .."

1.

Chászár Ede (Indiana, Pa.):

A TECHNOLÓGIAI FEJLETTSÉG ÉS A NEMZETISÉGI KULTÚRÁK ÉLETKÉPESSÉGE (Chászár Ede hangszalag-előadásának kivonata)

A technológia és a társadalom egymáshoz való viszonya mint a tudományos vizsgálódás tárgya tulajdonképp nem újkeletű dolog: már a francia felvilágosodás korában megkezdődött. Ami talán uj, az a kérdésnek ez a vetülete.

Van-e a technológiai fejlettségnek és a nemzetiségi kultúrák életképességének egyáltalán valami köze egymáshoz? S ha igen: előresegiti-e a technológia fejlettsége a nemzetiségi művelődés életképességét, vagy hátráltatja?

Térjünk vissza egy percre a kiindulópontra. A francia felvilágosodás a tudomány és a technika fejlődését rendkívül optimista módon szemlélte, s úgy vélte, hogy az egy uj aranykorszakhoz vezeti el az emberiséget. Ugyanezt a magatartást követték később a szocializmus előfutárai, Comte Ágoston, Saint-Simon Henri, sőt maga Marx Károly is, aki—tévedések elkerülése végett—nem a technikai fejlődést ítélte el, hanem annak a tőkésgazdálkodás szolgálatába való állítását. ^Csupán abban tévedett, hogy ha a technikát a szocialista gazdálkodás szolgálatába állítják, megoldódnak az emberiség problé5