Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám
2 Nagy Károly (Edison, N. J. )* ÉLEDŐ KÜLFÖLDI MAGYARTANTTÁSÜNK Ismét hullámhegy jellemzi a szervezett külföldi—főleg amerikai — magyar elemi és középiskolai fokú tanításunk ügye iránti érdeklődést. A harmincas években még sok helyen folyt magyartanitás, különösen a külföldi magyar egyházak vasárnapi és egyéb iskoláiban valamint nyári tanfolyamai keretében. Kanadában pl. 1940 előtt 6l magyar iskola működött, 31 szombaton, 30 nyáron.1 Ez a lelkes nyelvtanitó munka erősen meggyérült a negyvenes évek elejére* az akkori másodgenerációs ifjúság felnőtt s a harmadik generációnak már nem tudta átadni a nyelvet szervezett keretek közt. A második világháború kivándorlottai bizonyos mértékig bekapcsolódtak ugyan a külföldi magyar egyházak és szervezetek munkájába és ezáltal a magyar iskolák működése is erőre kapott vagy újra megindult helyenként, de az ifjúsági magyarság-megtartó keretet ez a kivándorló csoport a cserkészet megszervezésével alapította meg és sokáig, sok helyen ez a program volt az egyetlen, amelynek segítségével magyarszármazásu gyermekek a magyar nyelv használatát szervezett formában gyakorolhatták. Kanadában pl. ,1956-ra már csak 9 magyar iskola működéséről tudunk.2 Az Egyesült Államokban ugyancsak 9 olyan iskoláról tudunk, amelyik közvetlen 1956 előtt működött.3 Az 1956-os, nagyszámú bevándorlás qtán fejlődésnek indult a külföldi magyar iskolák ügye. Az Egyesült Államokban 1965-ben már 23-ra emelkedett az iskolák száma, Kanadában 1966-ra 26-ra. A fejlődés ezekben az években még nagyon lassú és bizonytalan volt. Mind az amerikai, mind a kanadai felmérő tanulmány az iskolák egymástól való elszigeteltségét és a külföldi magyar társadalom nagyrészének a szervezett magyar nyelvoktatás iránti közömbösségét találta a továbbiéjlődés legnagyobb akadályának. Egyéni, vagy kisebb csoportok kezdeményezései, rövidéletü fellángolások, áldozatos erőfeszítések, néhány évre szóló szükségletkielégítés volte fejlődési szakaszra jellemző inkább, mint egy tartósítható, esetleg állandósítható program megalapításénak kezdeti tervei, lépései. A külföldi és magyarországi szakemberek közös kezdeményezésére létrejött és közös munkatervet kialakító 1970-es debreceni és budapesti Anyanyelvi Konferencia ebben jelentette a leglényegesebb fordulópontot. Tudatosította mind Magyarország, mind a külföld magyar társadalmában a külföldi nyelvmegtartás és szervezett magyar nyelvoktatás fontosságát és alapokat teremtett egy olyan szakmai munkaprogram számára, amely folyamosithatja és a jövő számára is biztosíthatja a külföldi magyar nyelv tanítását, megtartását. A Konferencia munkája az azóta eltelt két év alatt máris szemmellátható fejlődést eredményezett. A Magyar Cserkész Szövetség 1972 tavaszán felmérést végzett A- merika magyar iskoláiról. Európa, Kanada, Brazília, Argentina és Ausztrália magyar iskoláiról a felmérések még folynak. E felmérések és néhány kiegészítő adat alapján jelenleg az Amerikában működő magyar iskolák száma 3°-ra tehető. Legalább hét közülük 1970 óta kezdte el működését. Tizenkettőt egyházak, tizennyocat más szervezetek tartanak fönn. Három nyári tanfolyam, kettő a mindennapos amerikai iskolai program egyik tantárgyaként napi 1/2— 1 órában tanit magyart 4—5 osztálynak,a többi huszonöt az iskolaév alatt hetenként 73
