Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám
egyszer* 1—4 óra időtartammal tanit általában 5-6-tól 1^-15 óvig terjedő korú gyermekeket, némelyik—különösen két 4—5 hónapos tanfolyam— idősebbeket is. 1972-ben az összesen kb. 1100 tanulót 47 szakképzett tanitó és 4-7 egyéb oktató tanította. A jelenlegi felmérés—mely megtörténtében is a külföldi magyarságnak az iskolák iránti növekvő érdeklődését és a Cserkészszövetség ezügybeni komoly munkáját mutatja—az 1965-ben végzett felméréssel összehasonlitva legalább négy területen jelez javulást az amerikai magyar iskolák munkájában. Elsősorban az iskolák száma az 1965-ös 23-ról 3°-ra emelkedett. A tanulók létszáma is nőtt* az 1965-ös 670—700-ról kb. 1100-ra. A szakképzett tanítók növekedő számú részvétele is biztató jelenség, 1965-ben a 72 oktató közül csak 20 volt szakképzett (27%), ma a 9& oktató fele képzett tanitó. A használt tankönyvek terén is fejlődés tapasztalható* 1965-ben a 23 iskolából csak 3 használt szakmailag színvonalas, modem, magyarországi tankönyveket, ma a 30 iskolából 14. Ez az utóbbi két évben tapasztalt és különösen az 1970-es Anyanyelvi Konferencia óta nekilendült fejlődés természetesen még nem oldja meg külföldi magyar nyelvünk tanításának jövőjét. Hiszen az 1100-as tanulólétszám még mindig csak kb. 0.2 százaléka a mintegy 700,000 létszámú amerikai magyar lakosságnak, mig az Egyesült Államok összlakosságának 25 százaléka jár évente elemi és középiskolába. A használt magyarországi és külföldi kiadású tankönyvek sem megfelelőek, mert vagy nem külföldi tanításra készültek, vagy pedagógiai színvonaluk nem kielégítő, vagy a tananyag mellett és helyett gyakran világnézeti, ideológiai elkötelezettségeket igyekeznek a tanulóknak átadni. A tanítóképzés, a szakemberek kommunikációja, a külföldi magyar kulturélet gondja is megoldatlan még.** A sok súlyos és megoldásra váró probléma mellett mégis biztató jel külföldi magyar iskoláink ügyének mind köztudati, mind gyakorlati éledése. Az anyanyelvi konferencia védnöksége és a magyar nyelv barátai köre előkészítő bizottsága 1972 augusztus 14 és 19 között kibővített ülést tartott Budapesten. Az üléseken a védnökség és az előkészítő bizottság 15 magyarországi és 9 külföldi tagja mellett részt vett számos magyarországi és külföldi pedagógus, iró, tankönyviró, nyelvész és kulturális szakember is. A tárgyalások célja az eddigi munka értékelése és a további feladatok kijelölése volt. A tárgyalások részvevői—egyes nézeteik különbözőségének fenntartása és kölcsönös tiszteletbentartása mellett—azt keresték, ami mindannyiunkat összeköt* a magyar nyelv külföldi ápolásának jobb lehetőségeit, módszereit, feltételeit kutatták, taglalták, sürgették. Az 197° óta végzett munka néhány eredménye a következőkben foglalható össze * A. Nyelvtanfolyammal összekötött gyermeknyaraltatási programon 1971 nyarán 84, 1972 nyarán több, mint 200 külföldi magyar gyermek vett részt, évenként 5-6 külföldi, kisérő pedagógussal. A nyári táborok színhelye ez évben Zamárdi, Szántód, Káptalanfüred és Sárospatak volt. E négy program közül hármat magam is többször meglátogattam— két gyermekünk is két hetet töltött a zamárdi SZOT üdülőtáborban— és a tapasztalatok, a lelkes és lelkiismeretes pedagógusokkal való beszélgetések, a foglalkozásokon való részvételek, a nyelvtanfolyamok tanmeneteinek és módszereinek tanulmányozása alapján a játékos magyar nyelvtanulásé formáját az anyanyelvi konferencia egyik legszerencsésebb programjának tartom. B. A magyar nyelv és kultúra külföldi tanítói számára alapított 74
