Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám
gyűjtjük egy kosárba, igy a munkát megakadályozni nem lehet, az e— redmények gazdagsága és súlya pedig akkora, hogy azt otthon is tudomásul kell vegyék az ország mai vezetői. A NYOLCADIK TÖRZS NEM MÁS, MINT A HATÁRON KÍVÜL ÉLŐ MAGYARSÁG TUDATOS KÍSÉRLETE, HOGY ÉLŐ VALÓSÁGUKAT TÖRTÉNELMI SZEREPPÉ TEGYÉK A MAGYAR NÉP SZOLGÁLATÁBAN. Ezen az utón csak fontos "tananyag", amit a tegnapból magunkkal cipelünk, és csak módszertani okosság, ami ma van: egyszerűen nem lehet olyan autóbuszra felszállni, amelyik már elment, de arra se juthatunk fel, amelyik soha meg nem érkezik. Márpedig arra a büdös autóbuszra csak fel kell szállnunk, nem maradhatunk itéletnaoig ugyanazon a megállóhelyen. A feltartóztathatatlanul továbbfutó élet mai ritmusa kell KRÉDÓNK legyen, nem engedhetjük, hogy Kleofások, Tamások, Pilátusok vagy Ééterek utunkat állják. Szeretném, ha megértenétek, hogy ez az ut aztán igazán politikai ut, politikai szerep. Politika a magyarság legmélyebb valósága szerint. Ezt a tényt hiába tagadják, hiába erősködnek Debrecenben vagy Garfieldon, Budapesten vagy Washingtonban. Én úgy látom, hogy szinte ez az egyetlen ut és lehetőség, amin együtt mehet végig a nyolcadik törzs a Tátrák, vagy a Hargita tövének magyarságával, és szövetségesei akarunk lenni. A NYOLCADIK TÖRZS valósága már ma is megvan, egészében szervezhetetlen, de természetes kapcsolat Pesttől New Yorkig és Marosvásárhelyig, Kassáig és Újvidékig. A kérdés olyan egyszerű: MIT TUDUNK TENNI? Amit ilyen globális meglátásban tenni tudunk, az a jövő csiráját magábanhordozó POLITIKAI SZEREPÜNK. A történelem utolsó 450 évét kell jóvátennünk, amikor a mai nemzedék, talán DE PROFUNDIS, reálisabban, világosabban és racionálisabban teszi fel a kérdést: mi az, amit ma tudunk tenni, a jövőért alkotni? Ennek a kérdésnek pozitív megválaszolása nemcsak a nyolcadik törzs politikai útja, hanem az egész magyarságé, tehát a Károátmedencén belül élőké is, a mai magyar politikai határok közé szoritottaké is. Kedves barátaim, tudom, hogy elmefuttatásom nem maradt meg a tudományok hűvös, tárgyilagos analízisénél, hiszen a hivő embert nem lehet egyszerűen kifordítani a bőréből. Talán szokatlan formában, de csak a régit mondom, hogy a mi népünkért, a mi fajtánkért érdemes küzdelmet vállalni, áldozatot hozni. Talán az én nemzedékem önmagában nem bizonyult elég erősnek, hogy gondolatait a cselekvésvalóságig fejlessze, jöjjenek hát az uj, és újabb generációk a maguk ^HOGY-MINTjével. Ha fenti gondolataim segítenek, akkor ezért egymagában is érdemes volt születni, addig pedig megyegetünk, és Sinka Pista egyik sárguló kötetének piros vérrel Írott sorait motyogom magamban: Nyilván van, mi összekösse őket, azért jöttek össze: kalácsot sütnek s kenyeret .... HOZZÁSZÓLÁSOK ÉRTAVY-BARÁTH JÓZSEF felteszi a kérdést az egybegyűlteknek: annak ellenére, hogy ez csak szeminárium, lesznek-e gyakorlati határozatok, hiszen számtalan jó javaslat^és ötlet hangzott el. Többek között kitűnő ötletnek véli Mo.lnár Ágoston javaslatát egy "Hungarian Clearing House" felállítására, amely hatásosabbá tehetné törekvéseinket a szétszórtságban. A cserkészettel kapcsolatban megjegyzi, hogy már számtalanszor tapasztalta a múltban kívülálló erők negativ 42
