Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám
Ehhez hit kell. Hit abban, hogy az Istennek az 0 magyar népével s azon belül a magyar diaszpórával is van terve. Hit abban, hogy sajátos kultúránk általános érvényű érték, amire a másik magyar és a nem-magyar szomszéd is reagál. Hit abban, hogy magyarságunk szolgálata az emberibb emberség szolgálata is. Erre pedig mint hivő ember ezt mondom: az Istennél semmi sem lehetetlen. 2. Ifj. Fischer Viktor (Flushing, N.Y.) A KÜLFÖLDI MAGYAR CSERKÉSZMUNKÁRÓL Külföldi működése során a magyar cserkészet munkájáról több ízben jelent meg elgondolkodtató értekezés, főleg a Magyar Cserkész Szövetség hivatalos sajtókiadványában, a Vezetők Lapjá-ban.l Jelen előadás csak rövid és vázlatos ismertetőt ad a külföldi magyar cserkészmunka eredményeiről és néhány problémájáról. A magyar cserkészmozgalmat megindítása óta (1909) messzemenő változások sodorták végig a történelem hullámain, de végső célkitűzésében—Sik Sándor szavai szerint, az "emberebb ember és magyarabb magyar" életforma kialakitásában--nem változott. Első célja az emberré való nevelés.2 Nem is lehet más. Ettől az iránytól való eltérés már nem jellemezheti a cserkészet lényegét,^ különösen nem a magyar cserkészetét. Erről a kérdésről méltó utódok sorozata irt és értekezett, s ebben a szellemben nevelt utódokat, magamat beleértve. Itt talán meg lehet jegyezni, hogy külföldi magyarságunk szószólói között nemcsak a hazai cserkészmunkában résztvettek szerepelnek, hanem igen nagy számban a már külföldön nevelkedtek is. Talán példának lehet említeni, hogy az ITT-OTT munkaközösségének beindítása egy külföldön nevelkedett cserkésznek a nevéhez fűződik. Szem előtt kell tartani, hogy a hazai cserkészetben a "magyarabb magyar" gondolatát a környezet magától megadta. Nyelvi nehézségek nem voltak. Vezetőhiány sem volt. Sőt, legnagyobbrészben olyanokból lehetett válogatni, akik a vezetésre minden tekintetben megfeleltek és erre hivatottak voltak. Mai—azaz, külföldi körülmények között—a felsorolt tényezők esetenként nehézségként állnak elő különböző országokban, a különböző, helyi kulturális, gazdasági, szociológiai és egyéb körülmények figyelembevételével. Magyarországon a külső hatás egységes volt, nagyobb távolságok nem voltak. Ma a magyar cserkészet világmozgalom, négy kontinensre kiterjedve, központi irányítással. Talán az egyetlen olyan külföldi magyar szervezet, mely nemcsak nagy taglétszámmal (6000) rendelkezik, de 12 országban szétszórva (81 cserkészcsapatban) rendszeres munkát folytat. Tagjai többnyire már külföldön születtek, a 16 éven aluliak—és ezek képzik, 85^-al a túlnyomó többséget! Mégis vannak jólképzett, fiatal vezetői, akik a nevelési munkában lelkesen és odaadóan vesznek részt. Célkitűzése elérésében az élményszerü összejövetelek, kirándulások és táborok teszik hatásossá a nevelést, a megadott program szerint. A gyerek megtanulja a közösségben való élést és alkalmazkodást. (Ez utóbbi a mai világban talán az egyik legnagyobb erény!) Itt nyílik alkalom fiatal magyaroknak az egymással való ismerkedésre, ahol egy életre szóló barátságot köthetnek. Cserkészházasságok példája mindenütt adódik. 27
