Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám
magyar apácák szabályos magyar nyelvtanitást végeztek. A magyar görögkatolikusok kezdeti küzdelmeire nincs időm kitérni. Róma ukrán nacionalistákat küldött föléjük vezetőküls 20 éves harcba került mig megszabadultak tőlük. 1927-ben 14 magyar görögkatolikus hitközség működött. A református egyházi munka is Clevelandban indult meg, ahol Jurányi Gusztáv lelkész 1890 október 12-én tartotta az első istentiszteletet. Az amerikai egyházi hatóságok a magyarokat szintén a tótokkal akarták egy varsába szoritani. Jellemzésül hadd álljon itt az ugyancsak 1890-ben alakult pittsburghi egyház neve. Önmagáért szól: "Első Magyar és Tót Evangélikus és Református Szent Pál Egyház." Nem is tartott soká a kényszerházasság, a közben kiérkezett Kovács János lelkész vezetésével a magyarok a maguk útjára léptek és 1892 október 23-ikán felszentelték az első önálló amerikai magyar templomot a pittsburghi Bates Street-en. Tekintve, hogy a protestáns egyházjog nem szoritotta a reformátusokat a helyi püspökségek juriszdikciója alá, igen korán szervezkedésre gondolnak és 1896 július 4-én hat lelkész és öt presbiter részvételével megalakul a Magyar Református Egyházmegye Trentonban. 1904-ig hősiesen és békességben folyt az egyházszervezés, akkor tört ki az első testvérharc. A magyarországi egyetemes zsinat missziói területté nyilvánította Amerikát s fennhatóságát ki akarta terjeszteni az egyházakra. Az akkor meglévő 51 egyházból ezt 21 elfogadta, 30 nem. A "csatlakozott" egyházaknak a zsinat segítséget adott, a lelkészeknek fizetést. A nem-csatlakozott egyházak a Reformed Church és a Presbyterian Church missziói board-jajtól kaptak segítséget. A magyarországi segély súlyos teherré vált az I. Világháború kitörésével, az állam az otthoni kölcsönnel épitett és a zsinat nevére telekkönyvezett ingatlanokat le akarta foglalni, mint ellenséges javakat. Erre csak Wilson elnök személyes közbenlépése miatt nem került sor. A háború alatt az otthoni segély megszűnt, a lelkészek nem kapták fizetésüket. Az anyagilag tönkrement otthoni egyház 1921-ban aláirta az u.n.^ Tiffin-i egyezményt, amelynek értelmében az addig missziói egyházakat átadja a Reformed Church kebelébe. Ezt az egyházak nagy többsége elfogadta, de voltak, akik nem. Ezek 1924 december 19-én megalakították a Független Amerikai Magyar Református Egyházat. Ezzel az amerikai magyar reformátusság immár három fő csoportra és egypár kisebbre vált szét. A helyzet ma is áll. A legnagyobb csoport a Reformed Church utódjában, a United Church of Christ-ban a Kálvin Egyházkerületet alkotja. Ebbe 42 egyház tartozik. Az UCC amerikai kerületeihez 7» a Független Egyházba 27 gyülekezet tartozik. A United Presbyterian Church-be 18, a déli Presbyterian Church-be kettő, a Holland Református Egyházba kettő és szuper-független egy. A Bethlen Naptár 1972-es kiadása szerint ma 101 önálló magyar református egyházközség van amerikai földön. A megosztottság és keserves harcok ellenére az amerikai magyar reformátusok létrehoztak három olyan intézményt, amely mindegyike egyedülálló a magyar diaspóra életében. Ezek: 1) Az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület, 2) Az Amerikai Magyar Református Egyesület és 3) a Bethlen Otthon. A lelkészegyesületben minden református lelkész részt vesz, évenként Ligonier-ban találkozik. A kanadaiak is^benne vannak, társelnököt adnak. Közös kiadványaikkal együtt szolgálják a diaszpórát: énekeskönyvvel, hitvallásos könyvvel, stb. A Református Egyesület fraternális biztositó és betegsegelyző társaság, 1896-ban alakult s ma közel 20 millió dolláros vagyonnal rendelkező intézmény. A Bethlen Otthon magyar öreg- és ár24
