Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1972-12-01 / 10. szám

amikor Románia oldalt cserélt a háborúban és "vállvetve" a Vörös Hadsereggel küzdött a német- és magyar "imperialisták" ellen. Érdemes megfigyelni, hogy ez a mitológia automatikusan kizárja a magyarokat és a^németeket.^Vagyis, az utóbbiak csak ellenségként szerepelnek a^ történelmi eseményben, ami megalapozza az uj Romániát. Tehát, a román mitológiában nem hagytak helyet egy "Petőfi brigád"-felé szerepre az erdélyi magyarságnak. Sőt, az esemény ünneplésekor legujjabban még a Vörös Hadsereg szerepét is leértékelik,, hogy kiemeljék a román nép "felszabadító" teljesitményét. Ezzel a történelmi magyarázattal párhuzamosan--bár csak az ötvenes évek második felében—újra élesztették a "Dákó-Római" mitológiát, ami a régi Romániában is olyan népszerű volt. A dákó-római mitológia a román nép országalapitó és történelmi elsőségét hangsúlyozza. Vissza­vezeti az állam-kialakulásának a kezdetét egész Trajan római császárig, aki leigázta a dákokat. Ez a római uralom száz évig tartott, mialatt a dák nép asszonyai és a római légionárusok nagymértékben keveredtek. Mindenestre, a mese szerint, ez eredményezte a mai románokat. Nem maga a mese a lényeges, hanem a következtetések és következmények, a­­mire ez vezet. A mitológiát ma is komolyan veszik és nem mítosznak tartják hanem történelmivalóságnak. Ezt a dáko-római "öntudatot" az iskolákban is tanitják, és a mindennapi életbe keverik filmekkel (lásd: A Dákok, Decebál, stb.) és egyéb népoktató ezközökkel. Még Ceausescu is, amikor Románia mai agrár politikájáról beszél, belekeveri a "dák ősök" virágzó földmivelési rendszerét. Bár gyerekesnek hat ez az erőszakos multba-menekvés, az erdélyi magyarság sorsát illetően ilyesztő következményekkel jár. Kiszolgál­tatja őket a román sovinizmusnak. A dákó-római mitológia teljesen ex-kluzivista, kizár a román történelemből mindenkit, aki nem román, (.így lett Dózsa György és Mátyás királyból is román':) Vagyis, aki nem román, az később jött idegen "teleped-nek vagy "betelepitett"-nek számit csupán. Megvannak tűrve, de nincsenek elfogadva. Hogy elfoga­dottakká válhassanak, csupán a románosodáshoz folyamodhatnak. Hogy ez megtörténjen, a "Dákó-Római" mitológia terjesztői mindenféle tár­sadalmi, politikai és gazdasági nyomást gyakorolnak a Romániában élő magyarságra. Ezzel ellentétben, a jugoszláv Partizán mitológia védelmet nyújt a délvidéki, horvátországi és szlovéniai magyarságnak, népi kultúrájuk megtartásában. A Partizán mitológia nem ex-kluzivista, hanem inkluzi­­vista. A németek kivételével minden népet felkarolt és toleránciát, megértést, követel közöttük. így nem ad alkalmat a népek népi elnyomá­sára , mert a veszély nem a pluralista társadalomban rejlik, hanem a szomszédos nagyhatalmak imperializmusában. Miként a germán imperializ­mussal egykor, most a sokkal veszélyesebb szovjet imperializmussal szemben a Partizán mitológia a népeket összefogásra készteti. így a magyarok sincsenek kirekesztve a Jugoszláv történelemből. Ok is ott_ voltak a kezdetnél--a Petőfi brigádban—és most is ott álnak a többi néppel együtt a szovjet bomlasztó politikával szemben. Tito halálával, sajnos, a Partizán mitológia hatása is komolyan gyengülni fog. Lehet, hogy ekkor a nagyhatalmak külső "segítséggel"^ véget vetnek a Partizán mitológiára alapozott pluralista Jugoszláviá­nak. Ennek mi, magyarok nem örülhetünkS Nemcsak mert félmillió magyar 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom