Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1972-12-01 / 10. szám

megmaradási lehetőségei válnának bizonytalanná, hanem mert az össz­­magyarságot valamint a többi középeurópai népet jobban kiszolgáltatná a nagyhatalmaknak. Érdekünk, hogy egy önállóságra alapozott több­­nemzetiségű állam—olyan, mint Jugoszlávig--megmaradjón és terjeszked­jen Kelet-Középeurópában. Amig kis nemzeti országok forgácsolják fel ezt a részét Európának, addig hatalmi tehetetlenségükből kifolyólag csak a külső hatalmak érdekeit fogják szolgálni kicsinyes viszályaik­kal. ^Es amig ilyen viszálykodás lehetséges, addig mindig a magyar kis­ebbségek lesznek a bűnbakok és az elnyomottak. Jugoszlávia sok szempontból nem ideális államrendszer, de a jelen Középeurópai államok között mégis a jugoszláv rendszer eredményezte a legtürhetöbb nemzetiségi politikát. Ahogy láttuk, ez Tito egyéni ké­pességére» a Pártban lévő nemzetiségi egyensúlyra, és a Partizán mitológiára volt alapozva. Sajnos, Tito élete sem elégé hosszú ahoz, hogy a mitológia legyökerezhessen. Bár az is lehet, hogy a mitológia erőszakolt jellege (lásd a Petőfi brigádot) miatt csak addig tudott létezni, mig volt valaki aki hatalmilag alátámasztotta. Most, hogy az öreg partizánok kihalóban vannak, eltűnik a mitológia fizikai alapzata. Mi magyarok ebből kell, hogy tanuljunk! Főleg mi szétszórtsági magyarok, akik sok szempontból a legtöbb lehetőséggel és legkevesebb megkötöttséggel rendelkezünk. Hogy népünknek szebb jövője legyen Kelet-Középeurópában, kell egy uj visszonyulási rendszer, egy uj mito­lógiai alap, ami az ott élő népeket közelebb hozza egymáshoz. Erre a "proletár internacionalizmus" nem volt képes, amint láthatjuk az erdélyi, kárpátaljai és felvidéki magyarság sorsából. Viszont a jugor - szláv partizán mitológia adott alapot a nőinek békés együttéléséhez .Az alap az volt, hogy az országban minden népnek több a közös érdeke mint a sajátos érdeke. Ezt dramatikusan megtanulták a németellenes háború­ban,^ aztán pedig a szovjet hatalmi törekvésekből l^öban és 1968ban. Tehát rájöttek arra, hogy a megmaradás és továbbfejlődés csak úgy le­hetséges, ha együttes erővel küzdenek érdekeikért. Mi szétszortsági magyarok hozzájárulhatunk egy ilyen középeurópai mitológia kiszélesitéséhez (hogy ne főleg délszláv mitológia legyen, mint a Partizán mitosz) vagy egy hasonló mitosz megteremtéséhez, ami a középeurópai népek közös érdekeire van alapozva a germán, szovjet, vagy egyéb nagyhatalmi törekvésekkel szemben. Hogyan tudunk mi hozzájárulni egy ilyen középeurópai mitológia megalapozásához? ügy, hogy a realitásokra alapozva, keressünk a többi, szétszórtságban élő középeurópai népekkel kapcsolatot. Tanuljunk egy­másról és egymástól, és dolgozzunk egy nagy Kárpátia vagy Danubia szövetségi állam mitológiai szükségletein. Aki nyilt szemmel jár és nem engedi, hogy a múlt sovinista gyűlöletei elragadják, az tudja, hogy igazán milyen közel állunk egymáshoz mind érdekeinkben mind kultúráinkban. Itt Eszakamerikában az "etnik" ébredés talán ilyen irányban is ráeszméltethet minket a munkánk lehetőségére és a "mitoló­giai" közös nevező körvonalaira. Most rajtunk a sor! Egy ilyen törek­vés csak akkor lesz eredményes, ha a kezdeményezői és mozgatói között fontos szerepet és munkát vállal a magyarság. Mert ha egy ilyen törek­vés megbukik (amint most valószinüleg megeshet a Partizán mitológiával), akkor mi magyarok vagyunk a nagy vesztesek. De ha egy ilyen törekvés sikerül, akkor biztosítva van a magyar jövő! . 1.,pikkem nagyrészét a Magyar Társaság XII-ik clevelandi talál kozóján (1972. nov. 25) megtartott előadásomból állítottam össze. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom