Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1972-10-01 / 8-9. szám

élére állhatnak a menetnek és úgy vonulhatnak be az üdvösség földjé­re, ^ mintha annak felszabadulása az 5 bátorságuk, kitartó munkájuk, hűségük gyümölcse lenne. De az igazak helytállása—ilyen körülmények között is—egyre tart. Nem személyekért küzdenek, hanem eszmékért, nem csoportokért,hanem a magyar nemzetért. Nemzetért és országért, melynek határai részükre nem szűntek meg Hegyeshalomnál, sem a Ra jnáná'l, sem az Atlanti Óceán­nál. Bárhova sodorta ókét sorsuk—Párizsban, Münchenben, Sydneyben, Délamerikában, a Hudson, a St. Lawrence, vagy a Themse partján— egyaránt Magyarország Isik! tarákén,élnek és ott is halnak meg. Amilyen szomorú és tragikus ez, éppen olyan nagyszerű^is. Az igaz lelkek próbája a száműzetésben. Vigasztalásukra hadd idézzem Bartók életét és halálát. Az 5 sirja a hartsdalei temetőben is magyar sir marad, mint ahogy életét—idekint is—népével közösségben, Magyar­­ország lelki terében élte, Englewood, N,J. OKTÓBER VOLT En kis hazám, kicsi nemzetem­­véres-vörös óriás mancsok kapkodtak feléd vészesen. Letapostak minden virágot, gondolatot, szétzúztak reményt, minden vágyálmot, s szabadságot. Sötét felhők jöttek Keletről, és Záhonynál tankokká vált minden esőcsepp szörnyeteg* Kicsi hazám­fiáid vére tüzes lávaként piroslott égőn a lánctalpakon, s az égen. nagy kegyetlen, láncos talpukkal szivedbe hágtak én hazám. Hadosztályok, vad, barbár horda Emberiség tekints az égre, hol vér-vörös szavakkal Írva álli hazám neve és a SZABADSÁG. S mondj egy imát fejed meghajtva, bűnbánó mélyen béna világ, mert tétlen nézted küszködésében s elbukásában kis hazámJ Nagy Károly Endre Columbus, Ohio 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom