Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1972-09-01 / 7. szám

Hogyha szomszédságban két magyar házat vesz,

Az már egyszer biztos, hogy ott mesgye-harc lesz. Ügyvédek és birák lépnek közbe sokszor,

Odavész a mesgye meg a ház is olykor.

Hogyha valakinek két osztállyal több van,

Papirt s ceruzát vesz s irogat a lapban.

Es ha talán egyszer elvét egy-egy pontot,

Jön a válasz rögtön, fogják a dorongot.

Nem volna szebb mégis békességben élni?

Haragot szivünkből örökre kitépni?

Helyébe költözne végre a szeretet,

S igy foghatnánk egyszer, testvérien kezet.

"Tisza,"

Phoenix, Arizona

Teleki Béla*

MI AZ OKA SOK ELLENTÉTNEK A MAGYAR EMIGRÁCIÓBAN

Wass Albert nemrég az egyik magyar hetilapban érdekes kérdést vetett fel, hogy miért van annyi gyűlölködés magyarok közt, mért van az, hogy bármilyen kezdeményezést, szervezetet vagy intézményt annyi oldalról támadnak. "Amikor mint magyarok próbálunk tenni valamit, azonnal nekünk esnek innen is, onnan is a többi magyarok," irja cikkében. "Ideje lenne ezt a kérdést lélektanilag is kielemezni."

Azt hiszem, hogy a kérdés nem olyan nehéz, mint amilyennek az első pillanatban látszik.

E'lőszöris mi a ma avar ellentéteket, viszályokat látjuk, mert azokban élünk, azokat kapjuk legközelebb. Más emigrációknál (lengyel, román, stb.) sem sokkal rózsásabb a helyzet, ott is van ellentét, viszály elég, csak arról kevésbbé tudunk.

Másodszor, a magyar lényegesen individuálisabb természet, mint a többi emigráns; intelligens és gyors észjárású, hamar meglátja mindennek a visszáját, a hibás oldalát is. Va'lószinüleg itt van a dolog lényege. Mert valljuk be, hogy az emigrációban a különböző kezdeményezésekben, tisztelet a kivételnek, rengeteg dilettantizmus, néha még felelőtlenség is van. Jó tulajdonságai mellett a magyarnak hibái is vannak, egyik legsulyosabbként mutatkozik az emigrációban az önismeret és önkritika gyakori hiánya. Nagyon sok ember nem tudja megítélni, hogy mire képes, mit tud jól és szakszerűen ellátni és erre való tekintet nélkül hamis messianizmustól hajtva kezdeményez, szervezetet vagy intézményt^igyekszik létrehozni hasonló dilettánsokkal. Ha aztán a dologhoz értők kritikával illetik, magyar átkot, széthúzást emlegetnek. A hozzáértő szakemberek által elindított és vezetett intézmények jól működnek az emigrációban is, a támadásokat is elbírják és a jogosulatlan kritika lepereg róluk. Hogy csak néhányat említsek: az emigrációs magyar cserkész szervezet, a burgkastli magyar iskola, a Református Biztositó Egyesület, a Kanadai Magyar Alap, a Studies for a New Central Europe. az Uj. Euróna müncheni folyóirat, ilyennek indul a Magyar Lektorátus is, és szerencsére van még több eredményes magyar intézmény.

Nagy felelőtlenség magyar intézményt kellő átgondolás, előkészítés és főleg szakértelem nélkül elindítani. A jószándék, a lelkesedés egymagában nem elegendő, sőt egyenesen káros, mert eredménytelenségre

20