Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1972-09-01 / 7. szám
van Ítélve, a jóhiszemüek adományai, hozzájárulásai hiábavaló, eltékozolt pénznek bizonyulnak és ez a csalódás vezet aztán oda, hogy a magyar ügy támogatására hajlandó adakozó elkedvetlenedik, hitét veszti és a jó és helyes ügyre nem ad többé, vagy csak kételkedve és keveset. Kétségbeejtő a lelkesedéssel, de helytelen fogalmazással, gyakran rossz angolsággal, a helyzet nemismerésével és hozzánemértéssel megirt memorandumokat olvasni, amivel nemcsak az USA-ban élő, de délamerikai, sőt még ausztráliai magyarok is mindegyre az USA elnökéhöz, a State Departmenthez, parlamenthez és egyes európai kormányfőkhöz vagy külügyminisztériumokhoz fordulnak. Ók ezt úgy nevezik, hogy "küzdenek a magyar ügyért." Pedig többnyire csak diszkreditál.iák a magvar ügyet. Rosszul megirt memorandumok a jól megirtaknak is rontják hitelét, a magyar ügytől veszik el az illetékesek kedvét. Senki sem akar kellő hozzáértés nélkül cipőt készíteni, villanyt szerelni, stb., de sok ember úgy érzi, hogyha magyar érzés feszíti keblét, már irhát memorandumot. Néha egy kis feltűnési viszketegség is van a dologban. Ezen nehéz segíteni, de tudatosítani kellene, hogy eredményes magyar munkához elsősorban önkritika kell. Egységes, összefogott magyar szervezeti képviselet is kellene az északamerikai magyar emigrációban. Fiatalabb, lehetőleg főiskolát már itt végzett emberek kellenek a vezetésben. Akkor lényegesen kevesebb lesz a gyűlölködés és a szakszerűen, jól végzett munkának több lesz a támogatója, mint az akadályozója. Nyujork VÁGYÓDAD . Ezzel a különös címmel jelent meg az ITT-OTT y.k sz. 15« oldalán egy vers, melyet á torontói Kolozsvári Kenderessy Lajos küldött be körünk 1972-es irodalmi pályázatára. Rövidesen a lap postázása után, május 25.-i dátummal levelet kaptam FLÓRIÁN TIBORtól, melyben többek között a következő megdöbbentő sorokat olvastams Fel kell hívnom . • . szives figyelmedet az áprilisi szám 15» oldalán "Vágyodád" (a <i helyett valószínűleg s-nek kellene lennie) címmel közölt versre. A megmásított, torz cim sem tudta elrejteni előlem saját versemet, melynek eredeti cime ez volts Szeretni kell? A Kolozsvári Kenderessy Lajos „néven szereplő "pályázó" versemet teljes egészében eltulajdonította. A mellékelt fénymásolatokból láthatod, hogy Amerikában először 19^6- ban jelent meg, valamelyik európai magyar lapból való átvételként, mert én csak 19^9-hen ... érkeztem az Egyesült Államokba. Azután számtalan helyen és időpontban jelent meg. Nehéz lenne ezeket mind felkutatni. A verset egyébként nem az emigrációban Írtam, hanem még Erdélyben és éppen Kolozsváron. Természetesen ott is megjelent. Még azt is el kell mondanom róla, hogy az emigrációban később kibővítettem, annál is inkább, mert emlékezetből Írtam le, és akkori hangulatomban még hozzáadtam egyes elemeket. Ebben a hosszabb formájában "Csak a szeretet" volt a cime. Mindkét formájáról mellékelek fénymásolatot. Nagyon kérnélek arra, hogy lapotok olvasóival légy szives közölni a legközelebbi számban, hogy az áprilisi szám 15« oldalán közölt vers az enyém és eredetileg "Szeretni kell!" volt a cime. Legjobb lenne, ha az egész verset adnátok le a nevem alatt és a vers fölött, vagy alatt hoznád a magyarázatát ennek az eltulajdonításnak. 21
