Itt-Ott, 1970. október - 1971. szeptember (4. évfolyam, 1-11. szám)
1970-10-01 / 1-2. szám
REVELÁCIO Azt mondják, meghalt. Nem mint egykoron, midőn a sirból visszaszállt a földre (csak hálást vállalván, de nem halált), hanem örökre, istenigazából, az emberszivben, ahol eddig élt és éltetett. Szükségszerűen erre az álláspontra kell, hogy jusson az, ki könyvekben lapozza istenét, az élő kérdésre keresve választ mely önmaga. A könyv halott, lezárt konzervdoboz, és élet nincsen benne. Ő pedig él. S az élőt csak az élőben keressed—éji Éltető J. Lajos: GONDOLATOK A MAGYAR VALLÁSRÓL 2 Mielőtt továbbmentünk volna, felmerült bennünk is az elkerülhetetlen kérdés: egyáltalán van-e ob.iektiv értelme a küzdelemnek, a szél'lel-szembefütyülésnek? Tegyük fel, hogy valamit tehetnénk: megéri-e azt, hogy erre áldozzuk az életünket? Mert kevesebbet nem követelhet meg tőlünk ez a harc. Ez egyben a legfájósabb és a legkomplikáltabb kérdés. Minden logikus felelet rá csak részletválasz marad, mert itt emocionális tényezőkkel van dolgunk. S amint a létnek az igenlése apriori hitbeli alapokra vezethető csak vissza, úgy a magyar-létnek az igenlése is. De jóllehet a nemzetiségért való küzdelem eredendő értéke mindig szubjektív, objektiv értéket is kap azok számára, akik egyszer azonosították magukat nemzetükkel (s ez az azonosítás tudatossá is vált bennük), annak részecskéjének érzik és tud .iák magukat, mert az ilyeneknek a nemzetükért küzdeni annyi, mint saját—bővebb — énjükért. Ha tullátunk a múlt században kialakult, esetünkben a germán nacionalizmus utánzása/tagadása szülte, szűk és nagyonis zavaros eszméken, meghatározásokon, melyek a nemzet fogalmát egy-egy geopolitikai egységnek függvényévé tették, csakhamar kitűnik, hogy azok ma teljes átértékelésre szorulnak. Évszázadunk összekeverte az emberiséget, ide-oda taszigálta a határokat; a német faji elméletek, melyeket mi elmagyarositottunk, megdőltek, s a Blut und Boden alliteráló szópárja ma már csak a történészek passziv szókincsében található meg. A régi, a nemzetre vonatkozó terminusz technikuszok nem fedik a mai helyzetet, nem felelnek meg a mai gondolkodásunk követelményeinek. Ugyanakkor azonban nagyobb szükségünk van e fogalmak tisztázására, mint valaha, mert a nemzeti kérdés korunk kulcskérdése lett. Nem csak számunkra: az egész 16
