Itt-Ott, 1970. október - 1971. szeptember (4. évfolyam, 1-11. szám)
1970-10-01 / 1-2. szám
Ez két olyan történelmi tény, amire büszkén hivatkozhatunk és kell hivatkoznunk, ahelyett, hogy örökösen a Nyugat török elleni védelméből kovácsolnánk erkölcsi tőkét, hisz nyilvánvaló, hogy a védelmi akcióhoz sok magyar érdek is fűződött. (Hunyadinak pl. 1000 faluja /városa/ és 4 000 000 hold földje volt megvédendő') Egy magyar vallás megteremtésének kérdése a megmaradás szempontjából komolyabb megfontolást érdemel. Ám egy vallást nem lehet máról-holnapra megteremteni. Minden vallás egy bizonyos hit dolga s annak a bizonyos hitnek a propagálója olyan transzcendens szellemi kvalitással rendelkezik, hogy meggyőző szuggesztiv erejével tömegeket vonz maga köré. A legtöbb vallásalapitó vagy közvetlenül beszélt az Istennel s ezt elhiszik neki, vagy közvetve, angyalok és szentek révén vette tudomásul az Isten parancsát s ezt elhiszik neki. Mert, hangsúlyozzuk, a vallás hit dolga. De eltekintve bármely vallás keletkezésének legendás körülményeitől, maga az eszmei tartalom mindenikben magasrendü erkölcsi elvek gyűjteménye, különböző megfogalmazásban, de mind ugyanazt a célt, az emberi nem megjavitását, a gonoszság megfékezését szolgálja. Ilyen értelemben semmi újat teremteni nem lehet, még akkor sem, ha születik egy uj Krisztus, uj Mohammed vagy uj Buddha. Minden magas erkölcsi elvet felölelnek a meglévő vallások. Nos, most egy olyan vallást teremteni, amely uj is legyen, magyar is legyen, hol van az a párducbőr-kacagányos próféta, aki azt megpróbálja? Ellenben egy kompromisszumos megoldást lehetne találni valamelyik vallásfelekezettel kapcsolatban s itt mindjárt a Dávid-féle unitárius vallásra gondolok, amely már eredeténél fogva is magyar s meg van az az előnye sokak számára, hogy csak az egy Istent hiszi, de nem hiszi Jézus istenfiui mivoltát, őt csak prófétának, követendő példaadónak tart ja és nem imádja, és elveti a szentháromság tanát is. Boldogult Dr. Szakáts István résztvett egyszer egy amerikai kisváros magyar egyházának istentiszteletén s csodálkozva állapította meg, scsodálkozásának egy újságcikkében is kifejezést adott, hogy az egyház lelkésze lutheránus, a hivek egy része református és unitárius, másrészt katolikus volt s az egyetértés, szeretet mégis milyen megható módon nyilvánult meg közöttük. Mindenki ugyanazt^az imát mondta, ugyanazt a prédikációt hallgatta, ugyanazt az éneket énekelte és senki sem gondolt arra, hogy a szomszédja más val'lásu. Nem lehetne valahogy igy adoptálni az unitárius vallást, de úgy, hogy abban a magyar jelleg is benne legyen? Mondjuk, hivják úgy, hogy HUNGARUNITARIUS (Hungarunitarian) vallás s mint ilyen, csatlakozzék a magyarországi, de méginkább a több, mint százezer lelket számláló erdélyi unitárius egyházhoz, mint annak külföldi leányegyháza. Az erdélyi kapcsolat nemzetvédelmi szempontból is érdemesebb megoldás lenne. A szükséges, az itteni körülményeknek megfelelő egyházkormányzási és szertartási módozatok kitervezését az anyaegyház bizonyára szívesen elvégezné. A hívek összeírását, anyakönyvezését és a^ szükséges felvilágosítás munkáját repülő bizottságok^végezhetnék, de ez már csak részletkérdés. Nem hinném, hogy egyetlen másva'llásu magyar ember is sérelmet látna ebben a megoldásban a saját hitbeli felfogásával szemben, ha a cél az, hogy nem bevándorolt katolikus. református vagy baptistaként merüljünk el az idegen néptengerben, hanem, hogy megmarad junk utódainkban is--magyárnak. Alliance, Ohio 15
