Itt-Ott, 1970. október - 1971. szeptember (4. évfolyam, 1-11. szám)
1971-03-01 / 5-6. szám
Ha a kérdés az, hogy melyik a legsikeresebb módja a^magyarság fenntartásának, akkor szerintem is a magyar vallás Ígéri a legnagyobb lehetőséget. A vallás mindig az életmód útmutatója, megadja a legátfogóbb, minden kérdésre kiterjedő irányvonalat. Az azonban meglep, hogy id. Éltető Lajos magyar alapot keres és mégis a keresztény vallásnál köt ki. A keresztény vallás ellen nincs semmi kifogásom, de mint alap, amelyre a ma^ar jövőt építjük, használhatatlan, mert nem magyar. Bármennyire igyekszünk, nem is lehet azzá, mert nem magyar gyökérből fejlődött ki. Amennyiben vallásunk nem eredetileg magyar, önállóságunk és magyarságunk ereje annyiban csökken. Szeretném megkérdezni id. Éltető Lajostól, hogy ha Jézus nem volt isten, akkor miért kell nekünk pont az ő tanítására alapozni hittanunkat? Ha éppen nem magyart keresünk, miért nem választjuk Buddhát? Mindkettő egyformán távol áll magyar gyökerünktől. Ne felejtsük el, hogy a kereszténység nem azért terjedt, mert Jézus eszményi tanításának nem tudott senki ellenállni. A tanítványok írásai, munkái és történelmi tényezők tették a kereszténységet fontos vallássá. Ez csak egv fejlemény volt az emberiség történetében, nem az egyetlen, és nem is az utolsó. A társadalmi helyzet és az egyéni meglátások kölcsönhatása alatt újabb és újabb gondolatok születnek. Uj meglátások, a régieknek újabb összetétele uj hittant hozhat magával. Ha végigtekintünk szellemi és kulturális hagyatékainkon, temérdek eszményi gondolattal találkozunk. Például az a szent világszabadság, amiről Petőfi irt és amiért küzdött, nem eszményi gondolat? Széchényi azt tanította, hogy egy nép alkotó munkán keresztül tölti be hivatását az emberiság felé. Ez nem eszményi gondolat? Magyar teológiánk részei ott találhatók örökségeink között, csak össze kell illeszteni és össze kell kovácsolni őket. Ehhez nem kell párducbőrkacagányos próféta: ismerek egy-két egyetemi tanárt, akinek megvan a tehetsége és akarata ahhoz, hogy ezt a munkát véghez vigye. Hogy mennyire lehet magyar a vallásunk, csakis tőlünk függ. Véleményem szerint, ha foglalkozunk jövőnkkel, a magyar vallás gondolata elől kitérni nem lehet. Vizsgáljuk meg tüzetesebben a gondolatot ' Csikágó MAGYAR VALLÁS Szerkesztő, ITT-OTT; Kedves Uram: Személyesen nem olvastam, de említve lett az önök szeptemberi számában az egyik cikk, "Gondolatok a magyar vallásról," Éltető J. Lajos tollából, melyet elég érdekesnek mondtak arra, hogy tollat vegyek a kezembe. A magyarság problémája egyszerűen fennmaradási probléma, s ennek megoldása minden magyar vezető és hazafi fő gondja. A történelem folyamán majdnem minden szétszórt népcsoport megpróbált fennmaradni, de előbb-utóbb—néha egy-két évszázad után—lassan vagy gyorsabban felszívódott. Egy kivétel van, nevezetesen a zsidóság, mely két évezrednyi szétszóródás után alaposan megszaporodva képes volt újra államot alakítani és terjeszkedni. A magyarázat: vallásuk a történelmük, nacionalizmussal és fennmaradást szabályozó előírásokkal. Ebből tanulni kell, s a magyarságra alkalmazni a tapasztalatokat. Ez azt jelenti, hogy ha a nemzet konzerválása a fő cél, akkor pártpolitikára való tekintet nél-32
