Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)

1970-02-01 / 3. szám

szembenálló', ''megsemmisítésére ■ törő erőknek, jnint az, akinek hovatartozása teljesen adva van. Mindezt persze egyikünk sem látta tisztán 67-bens az ITT-OTT lap jain’'lefolyt viták, csaták (melyek csak ezután lesznek élesek) kellettek ahhoz, hogy tisztábban láthassunk, hogy álláspontunk kikristá'lyosodhassék. A szerény méretű lapunkon keresztül folytatott dialógus, helyesebben polilógus, adta meg a lehetőséget arra, hogy ma már tudjuk is mindazt, amit akkor még csak éreztünk, sejtettünk. ITT-OTT ebben nemcsak forradalmi, hanem evolúciós eszköznek is bizonyult, s ma már azt vesszük észre, hogy a lapunkban kialakult gondolatok be­csempészték magukat a magyarság tudatába, ott tovább élnek és fejlődnek, a maguk erejéből. A nemzeti vallás problémája például egyre több magyart foglalkoztat, s ma már a magyar­­országi sajtó is kezd szétszórtságról beszélni, abban az ér­telemben, ahogyan ezt a szót mi defineáltuk. ITT-OTTnak, minden szerény, szegény és néha primitiv jellege dacára, máris volt maradandó hatása-- .pedig még: csak a kezdetnél tar­tunk . 1967-ben három kérdés foglalkoztatott a magyar sorskérdéssel kapcsolatban? a miért, a mit és a hogyan. Miért érdemes meg­maradnunk magyarnak? Mit tegyünk, hogy ezt elősegítsük? S végülis~hogyan 'lehet tervünket kivitelezni? A három kérdés közül az első, a miért, a' legnehezebb; s az ITT-OTTon ke­resztül is rájöhettünk arra, hogy a-racionális válaszok csak­is részletválaszok maradnak. Majdnem vallási kérdés, s az egyetlen kie'légitő válasz rá szintén az a nem-vá'lasz, ami teológiai kérdésekben előbb-utóbb elkerülhetetlen; mert vál­laljuk a hitnek a terhét. Ez a nem-válasz persze nem zárja ki a racionális fejtegetéseket, de hatalmasabb minden logiku­san' kidolgozott argumentumnál. Aki eddig a nem-válaszig el­jutott, az harcraképes, hivő magyar} aki elakad a racionális fejtegetéseknél, még "bűnében van," s könnyen elvesziti aka­raterejét, cselekvőképességét. Ha volna magyar katekizmu­sunk, a benne tartalmazott hitvallás idevágó pontja igy hang­zana; "Hiszek a magyarság nemes rendeltetésében." Ezekután rátér az előadó a pusztán technikai kérdésekre, a lap fejlesztésével kapcsolatban,felmerülő nehézségek megoldására. Majd még a következőket fűzi hozzá; V; ITT-OTT nem végcél; eszköz. Olyan eszköz, amely nélkül nem 'tehetünk egy lépést sem; lapjain fejlődik az uj magyar gon­dolkodás. Hangsúlyozom; fejlődik. Nem dogmákról van szó. A fentemli­­tett, alapvető hitvallási tételen túl á rugalmasság, a dia-’’ lektikából származó fejlődés kell, hogy jellemezze mozgal­munkat. Sokat tanultunk eddig is a lapon keresztül; ezután még ki tudja, merre vezet a jövő? A mozgalom szót többször említettem— mert tulajdonképpen mozgalom vagyunk. Nem ajánlom ennek a szónak az általános használatát— túlságosan korlátozó jellegű volt a múltban, semmint alkalmazható lenne e gondolatoknak a helyes megjelö­lésére. A Lövészegylet— mozgalom. A Cserkészet— mozgalom. A Hungarizmus-- mozgalom. De ezeknél mi sokkal szélesebb, 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom