Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)
1969-11-01 / 1. szám
' H I T VI L A G U NK Kedves ITT-OTT l ...................... örömmel olvastam lapotokban, hogy Kaliforniában megnyílt egy magyar iskola. Sok sikert kívánok a vállalkozóknak. Bár minden nagyobb városban lenne magyar iskola, hol gyermekeink erezhetnék, hogy a magyar közösség nem csak álom, hanem valóság is3 Ugyanakkor egyetértek Éltető J, Lajos megjegyzésével, hogy nem kellene külön protestáns és katolikus hittant tanítani. Miért kell a magyarokat örökké szétválasztani? Lajos hozzászólásából tisztán kiérezhető, hogy mély éket vert közé és a többi magyar gyermek.közé—. annakidején-- a vallás. Azt is hallottam, hogy Torontóban, úgyszintén Clevelandban, különkülön van protestáns és katolikus cserkészet és emiatt a. gyerekek alig ismerik egymást. Ennek nem kell és nem szabad igy folytatódnia. Itt van az ideje annak, hogy őszintén lemérjük a kereszténység és általában a vallás szerepét a magyar nép életében. Remélhetőleg eljön az idő, amikor gyermekeink csak magyar és nem pedig katolikus vagy protestáns hittant tanulnak majd. Ezzel kapcsolatban pozitív jelnek véltem Wass Albert cikkét (Magyar szemmel c. rovatában, a Chicago és környéke okt. 10-i számában). Ebben azt fejtegeti az iré, hogy milyen szerepe van a vallásnak a magyar életben, és hogy hogyan járulhat hozzá a vallás magyarságunk megtartásához. Gondolom, Ti és olvasóitok sokat töprengtek a magyarságunkkal kapcsolatos problémákon, épp ezért, ha van helyetek, közöljétek le ezt a cikket, mert úgy hiszem, mindnyájunk részére tanulságos és elgondolkoztató. K.G, Chicago. Kedves K.G.! íme a cikk. Gr. Wass Alberttól pedig bocsánatot kérünk a kalózkodásért® Mérhetetlenül sajnálatos, hogy vannak még mindig olyanok, akik ragaszkodni látszanak á "papokról vagy jót vagy semmit" régimódi illemszabályához. A mai magyar kálvinista templomaink körül ezt az illemszabályt a régi jó békeidőkben honosították csak meg, az ezernyolcszázas évek végén és nálunk Erdélyben csupán az első világháborúig, illetve a trianoni tragédiáig létezett, ami bizony csekély kis idő a magyar kálvinizmus történetében, A mi hazánkban^ kálvinista pap, vagy a magyar pap, ahogy nevezték a népek, yiemzetőri tisztséget viselt s mint ilyen nem élhetett törékeny üvegbura alatt. Ez a cikkiró, szeptember 20-án megjelent Írásában félreérthetetlenül leszögezte álláspontját egyházával és egyházának papjaival szemben. Őrbástyának nevezte az Egyházat’ rés a papot őrtáliónak. Felhívta a magyarok figyelemét arra is, hogy ezt az őrbástyát és ezeket az őrtállókat ^hűséggel körülvenni ma elsődleges magyar kötelesség. Természetesen említést tett arról is, hogy ha akadnak 6