Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)
1969-12-01 / 2. szám
MAGYARSÁG ÉS KORSZERŰSÉG ' : - ■ ; ; - • ■- . .J 7“’ . ’’1 77 ..!. •• **V ‘ /• . . • , Akik a külföldi magyarság megtartásával törődnek és foglalkozónak, akarva-nem akarva ellentmondások között'őrlődnek. A problémát a '‘megtartani" ige foglalja magába. A megtartás .önkénytelenül ..mint a haladás ellentéte jelentkezik. A fiatalság-- kötetlenül és társadalmi felelősségtől mentesen-- a reform természetes élcsapata, az állandó megújulás eszköze. Az emberi létezés lényegével állunk itt szemben. Hiszen a jegesmedve-apák nyugodtan emészthetnek: .. fiaik mindent pontosan ugyanúgy fognak csinálni, mint megelőző-nemzedékek. hosszú láncolata. Az ember változtat, az apák téziseivel szemben a fiák antitézist állitanak s u j meg uj,szintézisek támadónak és tűnnek el a történelem gyomrában. ív A freudizmus elavult roncsaiból az. apagyilkosság szimbolizmusa a legmaradandóbb. Dzsingisz ;kán birodalmában együtt éltek 'pogányok, keresztények és mohamedánok, az egyensúlyt a lovasroham "barbár" potenciálja tartotta fönn. A megalopóliszokba tömörülő huszadik századi em_ -bérré óriás-birodalmi rendszerek függvényében az atombombái "civilizált" árnyéka borul. Ebben az árnyékban átöröklött politikai, erkölcsi, vallási, társadalmi szólamok makacs és ki nem-értékelt hangoztatása nyomasztóan hipokrita. Ők az örökséget kés'zénkapták; Bergen-Belsen, Vorkuta, Hirosima, az 5ő~os pesti srácok véres árnyéka, Vietnám, a csehek és szlovákok eltiprása, a néger gettók , nyomorúságos létezési élménye: nem a mai fiatalok felelőssége. Megkövesedett gyűlöletek évezredes öröksége nem az ő kenyerük. A „ szemforgató semmitmondások, a farizeus szokások, az álszent jelszavak, a sexualitást körülvevő tömérdek "babona elleni idealista fiatal lázadás nem újkeletű. Mintahogy nem újak a túlkapások sem; .. az épater le bourgeois gunykacaja századok méhéből vissz! angzik ~ félénk. Ami pedig a divathóbortokat illeti, sorsukat és élettartamukat régi ábrázolások sorozata meggyőzően mutatja* ' ?• V Az amerikai szintérnek külön ellentmondása a gazdag rétegek korai dekadenciája, szemben a feltörő kis-középösztály feszitő energiájával, a csöndes milliók növekvő dühével. Ez a dekadéncia nem egy túlérett^kultúra őszi szinekpen pompázó, belső, szinte .tudatalatti átsugárzása. Inkább tudatos és keresett fétisizmus, melynek tartalmát az amerikai kapitalizmus fogyasztási cikkekre, tömeg-mütyürkékre fordítja át s a Madison Avenue bevált eszközeivel ...3 érvénye siti. Nyilvánvaló, hogy égy jól egyensúlyozott ipari. kon-j glo.merát nemcsak a holdrakétának szállit elektronikus alkatrészeiket s a katonaságnak szuperbaktériumot, hanem papirvirágot a hip. piknek, sötétszürke ruhát a korporáció vezetőinek, rotációs papirt a földalatti sajtónak és idegbénító bombát a rendőrség lázadás elleni ^szerveinek. A gondos üzletember göndosan megtervezi a piacot, ; beleértve a lázadók p j fétis-igényeit is. . v; - / Az eltömegesedő és gépiesedé világban, á mindig fülsüketítőbb zajban, az ember egyre jobban érzi egyedüliségét. Növekvő- szaktudásával mindjobban elveszti az egyszerű és nagyszerű összefüggéseket és mind jelentéktelenebb részfeladatok csavar jává-válik. A fejlődés ára a létezés élményének sorvaaása. Itt van a fiatalság azonosság-keresési problémájának háttere, a marijuana és a psychedelikus zene titka. A magyar létezés történelmi élménye az elszigeteltség, egyedül-18
