Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)
1969-11-01 / 1. szám
A Magyarországra sugárzott rádióadások tekinteteden megállapit juk, hogy ezek specifikus nagyhatalmi érdekek szolgálatában állnak és vajmi kevés közük van a magyar nép létkérdéseihez. A nemzetközi problémáikhoz való viszonyunkat úgy határozzuk meg, hogy szem előtt tartjuk a szocialista céloknak demokratikus eszközökkel való megvalósítását. Ezért elitéljük az USA-kapitalista érdekeiből adódó neokolonista tevékenységet, lásd Vietnám, Latinamerika és a Szovjetunió álszocialista imperializmusát, lásd Csehszlovákia. Ez ahhoz vezetett, hogy a két rendszer patriális különbségek ellenére nagyhatalmi céljaik érdekében közös akcióban vesznek részt, lásd angol-szovjet kooperáció Biafra ellen. Ugyanez, vonatkozik a harmadik világban végbemenő haladó törekvések tekintetében, amelyeket ezek a nágyüatálmák megpróbálnak•saját érdekükben átfunkcionálni. A diákmozgalmak terén leszögezzük, hogy a közelmúltig a diákmozgalmakat különböző állami szervek, az establishment a szübvenci ónálás utján kezükben tartották és ellenőrizték. Amióta a diákmozgalmak politikailag függetlenné váltak, kiléptek a nevezett szervek ellenőrzése alól, azóta a világ minden táján a nemzetközi reakció zsoldosait könyörtelenséggel a diákok ellen beveti. Az -establishment a diákok ellen mobilizálta az emberekben fennálló antientellektuel magatartást, hajlamot is. Kifejezzük szolidaritásunkat a világ minden haladó diákmozgalma mellett. 19^5-ben, a nemzetközi fasizmus leverése után a Magyarországon előállott demokratizálódási kísérletek 19^7/19^8-ban a demokrácia kikapcsolásával egy oly szituációt teremtettek, amely szituáció hibái egyenes’utón vezettek 1956 forradalmához. Az 1956-os forradalom jellegét és célját abban látjuk, hogy megpróbálta helyreigazítani a Rákosi klikk által alkalmazott antidemokratikus utat, amely antidemokratikus . jellegénél fogva nem vezethetett a szocializmushoz. Az elmúlt 10 év politikai vezetése a szocializmus ügyét elhanyagolva visszataszitotta Magyarországot egy szűklátókörű provincializmusba, amely lehetőséget nyújt egy elleplezett osztályképződésre és uj ellentétek kialakulására. A magyarországi materializmus uj renaissance uj aranyborjú^korültáncolásaként megakadályozza a szocialista öntudat fejlődését és oka az emlitett provincializmusnak. Ehhez hozzájárul a politikai participáció lehetőségének hiánya, hiszen e politikai participáció lehetőségét tekintjük a demokratikus szocializmus legmagasabb fokának. Legfontosabb célnak tekintjük Magyarországgal a kapcsolat fenntartását. Véleményünk, hogy visszatérésünket Magyarországra az gátolja meg, hogy politikai elképzeléseinket a jelenlegi helyzetben nyilt vitára nem bocsájthatjuk anélkül, hogy ez anonnal ne váltana ki az establishment részéről súlyos'retorziót. 18
