Itt-Ott, 1968. október - 1969. szeptember (2. évfolyam, 1-7. szám)
1969-09-19 / 6-7. szám
Nyelvoktatás a szétszórtságban B. Lajos /hébcli-korbeli/ munkatársummák köszönjük Sihor Dénes professzor /Chairman, Department of Urálié and Altaic Studies at Indiana University, Bloomington, Ind,/ kiváló cikkét: “Miért tanuljunk magyarul ?*,' mely nemrég a hazai Magyar Hirek /a Magyarok Világszövetségének propagandalapja/ hasábjain jelent meg. /Lali, máskor Vedd elő a plajbászt, s 3rd rá a margóra a lap es oldal,, szamot. Végezzünk preciz munkát3/ A cikki.ro egy szamunkra annyira életbevágó kérdéssel foglalkozik, hogy nem tudtuk megállni, hogyne foglalkozzunk vele, legalább röviden. Az egész cikkev helyszűke miatt, s mivel ,nen volt1 alkalmunk az iró engedélyét megkérni, nem közöljüle egészében, Elsősorban, folytatja, “amit az ember már tud, azt kár volna elfelejtenie..igazán nincsen értelme annak, hogy^hanyagságból, vagy még inkább szántszándékkal elfelejtse, amit már egyszer megtanult,” Miért van az, hogy Ugyanakkor, amikor milliók tanulnak felnőtt fővel idegen nyelveket, mások —magyarok—- "megpróbálnak elfelejteni már tudott'nyelveket ?" Hanyagságból, nemtörődömségből, butaságból. Azt a megszokott ellenvetést, hogy csak a világnyelveket érdemes tanulni, a leghatározottabban elutasítja az iró* Rámutat arra, hogy ha “csak a beszélők számától függne egy-egy nyelv fontossága, akkor mindenkinek kínait vagy hindit kellene tanulnia német vagy francia helyett is," A nagy nyelvek tudása a saját termetükön nem jelent különleges előnyt, “ezek mellett bármely más nyelv tudása kétségtelenül hasznosEgy kis nyelvé is ? Ez ^"ritkábban kell, de ha kell, akkor nagyon kell," FeleTM lőtlenség egy már tudott nyelvet elfelejteni, . Amikor az Egyesült Államok kormánya százezreketkölt arra? hogy a magyar /bizony: a^magyar!/ nyelv oktatását és tanulását az egyetemeken istápolja, és ösztöndijakat ad született 10 “Magyarországon," írja Dr# Sinor, "talán Széchenyi István fejezte lei legtömörebben: Nyelvében él a nemzet»lt A nyelv a legerősebb kapocs, mely egy embercsoportot összetartTM Az csak természetes» hogy ha az ember más nyelvű környezetbe Jkerül, meg kell, hogy tanuljaennek az uj környezetnek a nyelvét, másként "elszigetelte társadalmon kívüli életre Ítéli önmagát»„o" A kivándorló, angolul nem tudó amerikai magyar sokszor azt tapasztalhatja, hogy "Gyerekei»*.akik látják az ebből származó hátrányokat» idegenkednek tőle, és ellenhatásként legtöbbször passzivitást, sőt ellenszenvet mutatnak és éreznek az óhaza nyelve és műveltsége iránt»" Ezekután felveti a kérdést? érdemes-e a kivándorlónak "saját magyar nyelvtudását ébren tartani, s»»»»az uj hazában születetteknek,pedig a régi haza nyelyét megtanitani, ? Erre a kérdésre"’ Írja tovább "en, a magam részéről, nagyon határozotton igennel tudok válaszolni,"
