Itt-Ott, 1968. október - 1969. szeptember (2. évfolyam, 1-7. szám)
1969-09-19 / 6-7. szám
an erikái aknait 5 hogy magyarul tanuljanak, ugyanakkor az amerikai magyar családok százaiban hanyagolják el a nyelv gyakorlását, fenntartását, -■ Esetleges anyagi haszontól elteiphitvs, -niár.t.nárdenasnyelvünket ápolni ? . o magyar nyelv .kulcsa a nagyár' isödalömnak? á■■•magyar kulturának, kár lenne hát' kútba vetni , -Mert a magyar kultúra utjai-olyan tájakra vezethetnek, amelyeknek párja, éppen magyarságuk miatt, nincs«. A magyar éehnológia bizonyára nem versenytársa az amerikainak, de a magyar emberségnek, szépségnek, szel lemnek nem kell sehol sem szégyenkeznie,:'- Nincs olyan vagyon, amely ne gazdagodna kincseivelv Rövid pedagógiai tanáccsal is szolgál az iró, amelyet mindnyájunknak, különösen nevelőknek, meg kelkene jegyeznünk3 “Hány amerikai magyar gyerek panaszolta el nekem,ir jfa,. ‘-hogy -ónja Petpfinek azokat az -agyoncsepelt verseit, amelyeket szülei unosuntalan próbálnak-rátukmálni«,“ Kezdjük modernebb dolgokkal!., ajánlja, mert “tartalmilag, formailag közelebb állnak a mai emberhez«. e «Es ha ezeket megértjük, megszerettetjük, könnyebb lesz a visszanyulás a régihez«'* "A magyar leül túrát,“ fejtegeti tovább, “az irodalom tükrözi leghivebben, ennek megértéséhez pedig nyelvtudásra van szüksége Szerezzük ezt meg, fejlesszük, ne engedjük elsorvadni<!" De ezt^a nyelvtudást nem az egyetemeken kellene elsajátítani, hanem alsófoku iskolákban« Ezeknek viszont szükségük volna magyar könyvekre, filmekre, lemezekre, pedagógiai módszertani anyagra, stb« í Ennek az utolsó mcgállapitásnak a kapcsán egyben kéréssel fordul Dr, Sinor a Magyarok Világszövetségéhez, “hogy segítsenek abban, hogy a mai, élő magyar nyelvet a ^külföldre szakadt magyarok megőrizhessék«11 Egyben egy.kis dicséretet is fűz a kéréshez, mondván, hogy “soha magyar kormány még nőm törődött ilyen gonddal ezekkel az emigránsokkal. Nem tudom,1* folytatja, '’hány tízezer azoknak a száma, akik^kapják a Magyar Híreket,,akik'várják kéthetenként a lap érkezését« De aztán lejjebb hozzáteszi ---für alle Fülle-— hogy "nem politikaij hanem emberi érdekekről van itt szón Mert a francia,^ brazíliai vagy egyesült^államokbeli magyar nem lesz jobb polgára fogadott hazájának azáltal, hogy a magyar nyelvet elf ele j tie Dg hogy szegényebb ember* lesz ezáltal: ebben biztos vagyok,“ Dr. Sinor Dénes legnagyobb elismerésünket nyerte el g cikk által. Mi csak annyit szeretnénk hozzáfűzni: a Marxiznus- Leniniznus nem ismer emberi érdekeket politika nélkül: s ha igaz 2-z, hogy “soha magyar. kormány még nem törődött ilyen gonddal“ a külföldre szakadt magyarokkal, ne felejtsük el azt sem, hogy ebbe a törődésbe bele kell számítanunk azt is, hogy na már IBM lyukkártyája van majdnem mind annyiunknak Pesten, s nem is a Magyarok 11
