Irodalmi Szemle, 2021

2021/12 - Pavlovics Zsófia: Sartre a legyek című drámájának pszichológiai vizsgálata (tanulmány)

A mesehdsok peldajat hozza, akik azert tudnak batran kiizdeni, mert vilagos cel van elot­­tiik. Oresztesz eseteben is ez tortenik. Mindenkeppen meg akarja ismerni azt a varost, ahol elete elso harom evet toltdtte, latni akarta a palotat, ahol addig szuleivel elt, az em­­bereket, akik felett az edesapja uralkodott. Egy ponton meggondolta magat es arra gon­­dolt, eljuthatnanak Spartaig, ahol varjak a baratai, de ekkor sem a felelem beszelt beldle, hanem a lemondas. Elektra erkezesenek hatasara valtozott meg dontese. Phileboszkent mutatkozik be neki, azt allitja magarol, hogy Korinthoszbol jott. Elektra elmondta neki, hogy az anyja, a kiralyno hogyan banik vele: neki kell a munkakat elvegezni, a kiralyi par szennyeset mosni, a konyhan mosogatni, minden reggel kihordani a szemetesladat. Oresztesz kerdesere elmondja, az anyjat alig tudja elviselni, ot sem szereti senki a varos­­ban, de megszdkni nem mer, hisz felne egyediil az utakon. Kozben megerkezik Kliitaim­­nesztra kiralyno, aki leszidja Elektrat, amiert nem akar reszt venni a halottak unnepen. Oresztesz maga is reszt vesz az iinnepsegen, tanitomesterevel egyiitt. Elektra feldiihiti a fopapot es a tomeget, mert gyaszruha helyett feher ruhaban jelenik meg es a tomeggel ellentetben nem hajlando szomorusagba, felelembe, sirasba hajszolni magat. Az iinnep­­seg utan ismet talalkozik Oresztesszel, aki kis idd elteltevel felfedi elotte valodi kiletet. Elektra drill erkezesenek, de nem erre szamitott: „Amig nem ismertelek, kevesbe erez­­tem magam elhagyatva. Masfajta ferfit vartam. Mindig csak az erejere gondoltam, soha a magam gyengesegere. Es most itt vagy, es kiderul, hogy Oresztesz te voltal. Es ahogy el­­nezlek, azt latom, ket arva gyerek vagyunk mi ketten. (Csend.) De azert szeretlek, tudod. Jobban, mint ahogy azt a masik Oreszteszt tudtam volna szeretni.”11 Elektra szeretne, ha testvere elhagyna a varost, ha mashol boldog lenne, ha elkeriilne a veszelyt, de Oresztesz kijelenti neki, hogy nem hajlando erre, ragaszkodik emlekeihez, a foldhoz, ami megilleti, helyet akar Argosz ferfiai kozott. Beszelgetesiik kozben Oresztesz arra az elhatarozasra jut, hogy megoli a kiralyi part. Bosszut akar allni apja halalaert, es fel akarja szabaditani a varos nepet. Elektra eloszor le akarja beszelni errol, sikerteleniil. Oresztesz nem fel, tu­­lajdonkeppen remenykedik is, remeli, hogy ha vegrehajtja a gyilkossagot, akkor minden jora fordul. A pozitiv pszicholdgia szerint a remeny harom tenyezobol all: „tudom, hogy mi a celom; ismerem az oda vezeto utat; valamint tudom, hogy kepes is leszek ezen az uton vegigmenni.”12 Oresztesz tudja, mi a celja, tudja, hogyan erheti el, es azt is, hogy kepes lesz megkiizdeni erte. 1 1 Sartre, i. m., 492. 1 2 Kezdy, i. m., 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom