Irodalmi Szemle, 2021

2021/12 - Pavlovics Zsófia: Sartre a legyek című drámájának pszichológiai vizsgálata (tanulmány)

BUNTUDAT ES BUNBANAT A felelem es batorsag mellett a buntudat es bunbanat is kiemelt szerephez jut Sartre dra­­majaban. Horvath-Szabo Katalin Buntudat - bunbanat cimu tanulmanya alapjan sze­­retnem ertelmezni az emlitett fogalmakat es interpretacioikat. Irasaban Horvath-Szabo betekintest nyujt a ket fbgalom tortenetebe, a koztiik levo kuldnbsegekbe, a kiilonbozo pszichologiai iranyzatok allaspontjaiba. A szerzo szerint „ahhoz, hogy a fejlodo ember buntudatot eljen at, a szemelyiseg olyan osszetevoinek bizonyos szintu fejlettsegere van sziikseg, mint az en kialakulasa, onreflexio, kotodes, a tarsas szabalyok belsove valasa, a lelkiismeret, az ertelmi mukodesek magasabb szintje.”13 A buntudatnak tobbfele tipu­­saval talalkozhatunk, ezek elkiilomtese viszont nem celja tanulmanyomnak.14 Szeret­­nem viszont kiemelni, hogy - ahogy az Horvath-Szabo tanulmanyabol is kideriil - eld­­szor Freud foglalkozott a buntudat kerdesevel pszichologiai szempontbol, osszemosta a buntudat es a szegyen fogalmakat. Az altalam alapul vett tanulmanyban olvashato, miben rejlik a ketto kozotti kiilonbseg. Horvath-Szabo allitasa szerint szegyen akkor merul fel, amikor az ember viselkedese nem felel meg az idealis, masoknak bemutatott kepnek, az tin. en-idealnak. Ezzel szemben a buntudat akkor keletkezik, amikor meg­­szegi az egyiittelesre vonatkozo valamely szabalyt, peldaul testi vagy lelki fajdalmat okoz valakinek.15 Az elemzett Sartre-dramaban valojaban mindkettonek tanui lehetiink. Az argoszi nep fel halottaitol, mivel korabban fajdalmat okoztak nekik, nem megfelelden bantak veluk, ebben az esetben tehat az egyiitteles szabalyait szegtek meg, igy az elobbiek alap­jan a buntudat jellemzd rajuk. A szegyenerzet kapcsan azt jegyeztuk meg, hogy akkor lep fel, amikor a szegyent erzo szemely viselkedese nem felel meg a sajat magarol kiala­­kitott kepnek. A mubol nem deriil ki egyertelmuen, hogy egyebkent az argoszi lako­­sok a biineik elkovetese elott milyen kepet alakitottak ki magukrol, milyen embernek tartottak magukat, de elmondhatjuk, hogy a szegyen jelenlete is kirajzolddik a muben. Horvath-Szabo szerint a szegyen kivaltodasaban nagy szerepe van a nezokozonsegnek, ellenben a buntudathoz a masik szenvedesenek tudata is eleg. Az Argoszban megrende­­zett halottak unnepeben nagy tomeg gyulik ossze, a kiralyi par, katonak, a halott lelke-1 3 Horvath-Szabo Katalin, Buntudat - bunbanat, Vigilia, 67. evf„ 2002/3., 184. 1 4 A buntudat kiilonbozo tipusaival kapcsolatban lasd Horvath-Szabo tanulmanyanak alabbi reszletet: „[...] abuntudattal kiilonbozo szempontbol foglalkozo szerzok egymashoz nagyon hasonld buntudati formakat hataroznak meg. Tringer pszichologiai/pszichopatoldgiai, etikai es teologiai buntudatrol beszel, Szentmartoni pszichologiai, irracionalis, reflexiv es egzisztencialis buntudati formakat ir le. Az elnevezesben mutatkozo kiilonbsegek azonban nem vagy csak kis mertekben jelentenek tartalmi kiilonbsegeket. A reflexiv es az etikai, illetve az egzisztencialis es a teologiai buntudati formakrol az emlitett szerzok lenyegeben azonos kijelenteseket fogalmaznak meg. Az egzisztencialis pszichologia kepviseldi (R. May) az egzisztencialis buntudati formara helyezi a hangsulyt, az erkolcspszichologia a moralis buntudat fogalmat gazdagitotta (Nucci), mig a pszichoanalitikus orientaltsagu szerzok fokent a pszichologiai biintudattal, illetve annak koros formaival foglalkoznak.” (Horvath-Szabo, i. m., 181-182.) 1 5 l/o., 182-183.

Next

/
Oldalképek
Tartalom