Irodalmi Szemle, 2021
2021/11 - TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS - Etela Farkašová: A repülés órái (próza Vályi Horváth Erika fordításában )
ne is bebizonyitania a bunosseget, Felixet az sem tamasztja fel, gondolta szomoruan, a legutobbi lakogyules utan ovatosabbnak kellett volna lennie, jobban vigyazni ra, annyira megbizott mindenkiben, o pedig olyan ovatlanul viselkedett. De ez valdban nem szamit bizonyiteknak, a nd kerdesere, akivel a parkban beszelt, ugyanazt a valaszt adhatna csak: nem tudom, bar sejtem... Nem tudom biztosan, ki volt az. Az iroasztalnal iil, egy kupac befejezetlen rajz hever elotte, kezbe veszi egyiket a masikutan, osszpontositva vegignezi a kepeket, nemelyiket hosszabban meregeti, vegiil elkeseredetten az asztal szelere sopri az osszeset, egyik sem tetszik neki, egyiken sem sikeriilt megragadnia azt, ami fontos lett volna, ami legjobban illik a szoveghez, amit abrazol, egy pillanatra be is villant mar, latta a szeme elott, de keptelen ezt atvinni a papirra. Amiota Felixszel az a dolog tortent, nem tud a munkajara osszpontositani, idegesiti a tudat, hogy kozeleg az illusztraciok leadasanak hatarideje, es nines mit benyujtania a kiaddnak, az a rossz eloerzet gyotri, hogy soha tobbe nem lesz kepes barmit is illusztralni, semmi emlitesre meltot, kiapad a tehetsege, amelyben amugy is mindig ketelkedett, de ebben a pillanatban, a jelenlegi helyzetben a kiapado tehetsegnel is sokkal rosszabb, hogy nagyon konnyen elveszitheti azokat a megbizasokat, amelyek a megelheteset biztositjak. Nem kellett volna a kutyas parkba jarnia, pedig nagyon megszerette, egy csendes hely a varoskozpont kozeleben, sok cserje, virag es foleg egy nagy ret, ahol ra lehet lepni a fure, es a kutyak itt annyit futkarozhatnak, amennyit csak akarnak, senki sem kiabal rajuk, szabadon mozoghatnak, jatszanak, hemperegnek a fuben, szemiik csak ugy ragyog a boldogsagtol... Hogy szerette azt a parkot, sok szep orat toltottek el ott egyiitt. Nyujtozkodik egyet, kibamul az ablakon, egy pillanatig gondolataiba melyedve egyenesen iil, majd ismet az asztal foie hajol, ujjai vegigfutnak az egyik papiron, ez olyan tudatalatti rajzolgatas, korvonalak, ovalisok maradnak a papiron, szabalyta-
