Irodalmi Szemle, 2021

2021/10 - BIOPOÉTIKA - Tőzsér Árpád: A mindenség nyálkás törzsén; Európa földje. Nem-versek Európa múltjáról-jelenéről (versek)

IULIUS CAESAR ES NAGY KAROLY EUROPAJA A romai koztarsasagok kora a kor legnagyobb hadvezere­­nek, allamferfijanak, Iulius Caesarnak meggyilkolasaval ert veget. E gyilkossag kiildnos, ellentmondasos dramajat (amelyben nem a Bun es az Ereny, hanem ket, hasonldan nemes szandek csapott ossze) Shakespeare utan ujrafogal­­mazni bunds hiusag volna. Jegyezziik fol inkabb azt a - te­­mank szempontjabol fontosabbnak is tiino - tenyt, hogy a miivelt Europa teriilete eppen Caesar hoditasainak kdszon­­hetoen kezd kicsit eloszor a mai onmagara hasonlitani, bar foldresziinknek ezt az oskepet meg sokaig inkabb Romana­­nak hivjak. Mai nevet Hellasz utan csak a kereszteny Euro­­pat megteremto frank Karoly idejeben kezdik megint emle­­getni. Nagy Karolyt viszont eppen Caesar epiteton constan­­sanak (Haza Atyja) mintajara neveztek el Europa Atyjanak. ROMA ELSO CSASZARA, AZ JSTENI AUGUSTUS" Iulius Caesar, mikor „kiralynak” szolitottak, tiltakozott: o nem kiraly, o Caesar. Ezzel mintegy fogalomma tette sa­jat nevet, s ezt a fogalmat egyben foie is emelte a hagyo­­manyos kiralyi tisztsegnek. A fogalmat aztan utodja, az „isteni Augustus” olyan ertelemben toltotte meg tartalom­­mal, hogy a csaszar hatalma nagyobb lett, mint a kiralye volt, s lett o (Augustus) hivatalosan is Roma elso (s tettei­­nek fontossagat tekintve az ot koveto mintegy szaz caesar kozott az egyik legnagyobb) csaszarava. Jelentoseget a vi­­lag szamara mi sem erzekelteti jobban, mint egy sajatos teny: a szakemberek (s nem csak ok) a mai napig vitatjak, Vergilius hires IV. eklogajaban ki a megjdvendolt „uj sarj”, akit az eg kiild a foldre beket es „aranykort” terem­­teni: Jezus, vagy Augustus utoda, vagy maga Augustus?

Next

/
Oldalképek
Tartalom