Irodalmi Szemle, 2021
2021/10 - BIOPOÉTIKA - Tőzsér Árpád: A mindenség nyálkás törzsén; Európa földje. Nem-versek Európa múltjáról-jelenéről (versek)
A CEL ES AZ ESZKOZ Az utokor koztudataban (foleg irodalmaban) elevenebben el Caesar, az elod, mint Augustus, az utod. A reneszansz Niccold Machiavelli „ot jo csaszart” nevez meg a szaz kozul: Augustus nines az „ot” kozott. Mert nem volt „jd csaszar” Augustus? C. Suetonius, a csaszari leveltaros, mintegy 200 ewel a mi caesarunk utan megirja a tizenket elso caesar eletrajzat, koztiik termeszetesen Augustuset is: irasaban csaknem tobb szo esik az uralomra toro fiatal triumvir eroszakos tetteirol, esetenkent akar gyilkossagairol, becstelensegeirol, mint a kesobbi uralkodo erenyeirol. S mindezek utan azt is hihetnenk, hogy a fiatal Augustus is a Nero-fele szornyuralkodok koze tartozott. Szerintem az ifju Augustus csakjd tanitvanya lett volna a fentebb emlitett Machiavellinek: nala is szentesitette a cel az eszkozt. VISSZA JEZUSHOZ Kepzeljuk el: Jezus a Gecsemane-kertben felvaltva imadkozik es Szokratesz vedobeszedet olvassa (olvashatta: folyekonyan beszeltgordgiil): „Ugyvelem, azert rendelt az isten kozetek, hogy egesz nap korholjalak benneteket”. Jezusnak s Szokratesznek ugyanaz a bune: Mammont, a tulajdont karhoztatjak, s hiteert mindketto onkent vallalja a meregpoharat. Bar Jezus csak jelkepesen s kicsit vacillalva: „Muljon el tolem, de ne az en akaratombol...”, aztan vegiil megis fenekig issza ahalalt. Nem en vagyok az elso, aki parhuzamot von Szokratesz es Jezus kozott. A harmadik poharrol, amely pedig alig kiilonbozik a ket elsotol, keves szo esik: „Ha nem vagy elegedett azzal, amid van, nyomorult vagy, legyen bar tied az egesz vilag”. Ezt a sztoikus Seneca mondta, aki Jezussal egy evben sziiletett, de 35 ewel kesobb itta ki a sorstol neki rendelt meregpoharat.
