Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Hubert Ildikó: Adalék az alkalmi költészetről egy szövegjavítás ürügyén (esszé)
kortars kolteszetet nem ismero muveltseget, verseinek temavalasztasat, fantaziatlansagat, stb. Tozser tanulmanyabol egy-ket lenyeges megallapitas: Repletesen szolva: Baroti Szabo nem ismerte a klasszicizmus ’Art poetique’-jat, nem ismerte Boileau-t, de ismerte Horatiust, akibol Boileau kiindult, s mindenekelott ismerte Vergiliust ..vagy: „Kdlteszetiink temainak »civille« tetelevel Baroti Szabo csaknem annyira ujito, mint az iddmertekes verseles hazai terjesztesevel; s erthetetlen, hogy meltatoi ezt a - megengedem - naiv realizmust tobbnyire hibaul rojak fel neki”; vagy: Baroti Szaboban „az a kepesseg volt a legfigyelemremeltobb, leginkabb kolteszetet igero, amellyel a leirt termeszeti targyat »dnmagaban erdekesnek« tudta latni es lattatni.”8 8 Tozser Arpad, Egy diofa es kornyeke = T. A., Regi koltok mai tanulsagok, Bratislava, Madach Kiado, 1984, 152, 153, 163. 9 Baroti Szabo David, Futo versek 1810, sajtd ala rend. Hubert Ildiko, Budapest, Szephalom Kdnyvmuhely, 2019, 94-97. 1 0 Jacobus Wallius nemetalfoldi jezsuita szerzetes, hires ujlatin kolto (1599-1690) Horatius-parafrazisai nem voltak ismeretlenek Baroti Szabo kornyezeteben. Batsanyi Janos 1789-ben a Magyar Museum III. negyedehez csatolt Toldalekban kozzetett, Rajnis Jozsefnek cimzett vitairata (benne kolto- es szerkesztotarsat, Baroti Szabo Davidot is vedve) a forditasrol szolo erveleseben Walliusnak eppen a Horatius-parafrazisokhoz irt bevezetesebol (Gravissimorum virorum de paraphrasi judicia) idez. - Wallius Horatius-parafrazisai is tananyagul szolgaltak a jezsuita rend poetikaoktatasa soran, fgy Baroti Szabo mar jezsuita iskolai eveiben megismerte azokat a neolatin koltoket, akiket poetikagyakorlatai elokepekent latin nyelvu verseiben maga is felhasznalt. Kesobb tanarkent bizonyara kamatoztatta ebbeli ismereteit, s az igeretesebb tanitvanyokkal, mint amilyen Pyber Benedek volt, talan egyutt is tanulmanyoztak az okori elddoket koveto neolatin koltoket. Ez utobbira utalhatnak Baroti Szabo azon bevezeto sorai, amelyeket Horatius 1/15. odajabol keszitett Wallius-mu forditasa ele irt, Pyber Benedeket koszonto soraiban: „... en, tudvan, lanttyat [tudniillik Walliusnak] melly nagyra betsullod”. 1 1 Szelestei N. Laszlo, Adatok Janus Pannonius 18. szazadi ismeretehez c. tanulmanyaban egy 1727-ben kiadott kotet versanyagabol olyan, erosen megroviditett, atalakitott Janus Pannonius verset mutatott be, amelynek mufajmegjelolese: „Parodia ex Jano Pannonio” volt. A mufaj ertelmezesenel - utalva Tarnai Andor tanulmanyara, idezte Papai Pariz Ferenc meghatarozasat a parodiarol, amely „valamely versnek kovetese, vagy azon, vagy mas Sot! Alkalmi verseibe - meg ha kbszontd versek is - szinten tudott ujdonsagot hozni. Pelda erre az a Pyber Benedekhez irt vers,9 amelybe egy muforditasat dolgozta bele, nem is akarhogyan. A koltemeny nevnapi koszontes, s ezt az indito sorok formulaja elarulja. Am a kolto a szokasos frazisoktol rogton elhatarolodik, mondvan, hogy tudos tanitvanyahoz meltatlan, „el-avultt” lenne a szokasos jokfvansag, ezert o valami ujjal lepi meg: forditassal, amelyben Wallius10 parafrazisat „szittya hangra” veszi. A forditas elotti sorok: Ujra Neved’ napjat iillod. Kivanom, hogy e’ Nap Szamtalan izromban fordullyon-viszsza s tetezze Boldogsagodat! - Am de tudos Elmeknek ezen szok (Mint el-avulttak) igen vekony kedvekre lehetnek. - ’A mit el-eneklett ez elott Flakkusnak utanna Vallius; en, tudvan, lanttyat melly nagyra betsullod, Szittyai hangra veszem. Meg meg-tortenhetik, hallyad. irhatnam: „vendegszdveg”n kovetkezik „alkalmi” versbe rejtve. (A mai szohasznalatban vendegszovegnek nevezett betoldasrol, mufajarol, a koltoi tudatossag
