Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Kurucz Anikó: A látás kalandjai: retinaizgalom és imaginatív szem. Művészet, tudomány és teória összefonódásai a magyarországi absztrakcióvitában, 1947-ben (tanulmány)
erzekelt humanizmus-kritika ugyanakkor valoban rokom'tja oket egymassal. A sztirrealizmus peldaul mindket biralt tanulmanyban a kortars valosagabrazolas adekvat formajanak mutatkozik, amennyiben a vilaghaboruk, a totalitarius rendszerek remlatomasainak atelese ervenytelenne teszi a hagyomanyos, figurativ abrazolas beszedkepesseget (kifejezes-kepesseget), a sziirrealista festeszet hibrid alakzatai, totagas figurai, egymasba csuszo, amorf, szaggatott alakjai viszont hitelesen/plasztikusan mutatnak ra erre a rettenetre, vagyis a tremendumra (Hamvasnal) vagy a demoniumra (Kallainal). Mindket fro megallapit es megnevez tehat egy olyan letminoseget, amely a vilag szemlelesenek es megerzekitesenek egy uj „nyelvet” teszi sziiksegesse. Szurrealizmus-magyarazatukban tehat mindkettejiiknel egy szocialis-tarsadalmi-tortenelmi osszetevo is mukodik. Lukacs Gyorgy torteneti-politikai ellenerzeset ezekkel az okfejtesekkel kapcsolatban reszben az a fajta gondolkodasmod, illetve tarsadalomfilozofia valtja ki, amely nem tesz kiilonbseget a kollektivizalo tortenelmi gyakorlatok kozott, a fasizmust es a szocializmust vegsd soron ugyanannak latja, es a fasizmus bukasa utan nem erzekeli a cezurat, az egeszen mas eldjelu tarsadalmi-politikai rendszert. Ezt a magaba zarkozo, az elefantcsonttornyaba vonulo, passziv ertelmiseg kenyelmes, a kaoszhoz ragaszkodd magatartasakent ertekeli.1 11 1 1 Erdekes modon Kallai mar 1935-ben, Ars privatissima cimu cikkeben maga is utal az uj, jelkepzo muveszet „enbddulatara” - mintha elore sejtene az evtizeddel kesobbi tamadasok fo lozungjait-, de mindehhez hozzateszi, hogy a termeszet erdinek es sugarzasanak, metafizikai hatterenek „folerzesehez” csak a targyiastol elszakadd kepzelet ferkozhetik. A Bernath-Bereny-Czobel-Egry- Szonyi-fele uj magyar pikturat bemutatva ket poetikainak mondhato fogalom menten ertekeli a jelkepzes (absztrakcio) lenyeget: lira es ritmus. A beliilre tekintes, a lelki tartaimak privatizalasa lirizmusba fordul (ezt kisse fel is roja Kallai), ugyanakkor a szerves elet ostenyet jelento ritmus, ritmusossag megjelenitesere kizardlag ez a fajta kepszerkezet, kepfogalmazas kepes. Vo. Kallai Erno, Ars privatissima, Magyar Muveszet, 1935/11. evfolyam, 308-311. Hamvas „keleti miszticizmusat” rovidebben intezi el Lukacs - bar ehhez hozza kell tenni, hogy amikor irasa bevezeto reszeben Hamvas kritikusi rangjat vitatja, az nem fiiggetlen az egy ewel korabbi Diarium-vitatol nagyobb teret szentel Kallai gondolkodasanak. A modern termeszettudomany idealisztikus magyarazataval, ismeretelmeleti dilettantizmussal vadolja Kallai Ernot, mert meglatasa szerint egyreszt tevesen vonja meg az analogiat az uj bioldgiai-fizikai felfedezesek es a nonfigurativ kepalkotas kozott, masreszt Lukacs nem erzekel forest (haladast, „forradalmisagot”), hanem kontinuitast tetelez a termeszettudomany 19. es 20. szazadi eljarasaiban es szemleleteben. Azt mondja, hogy a modern felfedezesek ugyanazt a modszertant kovetik, mint ami az altalaban vett tudomanyos eljaras sajatja, ami nem mas, mint a jelensegrol, a jelensegvilagrol ervenyeset mondani. Mindezt keriilo uton teszi a tudomany - mondja Lukacs azaz, a kozvetlenul adott, erzekelheto jelensegtol fokozatosan eltavolodva, majd ahhoz ujbol kozelitve ugy allapit meg torvenyszerusegeket, hogy azok az egyesre, az adottra altalanosan igazak legyenek, de univerzalis magyarazati erdvel is rendelkezzenek. (Nyilvan mindig ujra kell
