Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Kurucz Anikó: A látás kalandjai: retinaizgalom és imaginatív szem. Művészet, tudomány és teória összefonódásai a magyarországi absztrakcióvitában, 1947-ben (tanulmány)
irni a korabbi modelleket - tehetnenk ehhez hozza). A Planck-Einstein-fele vilagkep nem ervenyteleniti a Galilei-Newton-fele klasszikus mechanikat, az abszolut geometria az euklideszit, hanem feltehetden csak a mindenre vonatkozas statuszat vonja meg toluk: altalanos helyett eseti torvenyszerusegeket magyaraz. A termeszettudomany fejlodik - ezt elismeri Lukacs de az objektiv valosagra vonatkozo approximacios kutatasmodszertana valtozatlan. Ervelesebol az is kovetkezik, hogy valdsagkepiink az ujabb eredmenyektol tulajdonkeppen fuggetlen, vegsd soron erintetlen. (Ugyanakkor ellentmondasos, hogy az objektiv valosagot - nem a valosagkepet! - ab ovo absztraktumnak latja, de nem a fogalomalkotas altal tortenik az elvonatkoztatas, mert a konceptualizalo gondolkodas nem konstrualja-alkotja, hanem csak visszatiikrozi a valosag szerkezetet.) Lukacs szerint a Kallai-fele gondolkodas nem tesz kiilonbseget a muveszet es a tudomany valosaghoz valo viszonya kozott. Ebben a kerdesben viszont Lukacs a radikalis elkiildnites mellett ervel (inkommenzurabilitas). A termeszettudomany az embertol fuggetlen, objektiv valosagot vizsgalja: „minden modszere, minden fogalomalkotasa stb. arra iranyul, hogy a termeszettel szembenallo ember sajatos emberi felvevokepessegei a targyak objektiv meghatarozottsagaibol mindinkabb kikapcsolodjanak [...].”12 Mig a termeszettudomany az antropomorf szempont lehetoseg szerinti zarojelezesevel igyekszik a tudomanyos tudas szerkezetet epiteni, addig a muveszetbol, a muveszeti gyakorlatbol alapvetden kiiktathatatlan a human perspektiva. Ennek megfeleloen „taj, csendelet stb. tarsadalmi, emberi, nem termeszeti kategoriak.”13 (Nyilvan Lukacs Gyorgy tudomanykepe vagy tudomanyelmelete - ha van ilyen egyaltalan - bonyolultabb es oszszetettebb kepet mutat az idezettnel, de ezek a gondolatok arra engednek kovetkeztetni, hogy Lukacs nem a tudomanyt kontextualizalok es/vagy relativizalok oldalan all, a tudomanyhoz - a dezantropomorfizacidnak kdszbnhetoen - egy sajatos statuszt rendel, ami a megismeres egyre ervenyesebb utjat jelenti. Persze nem ervenyteleniti a muveszet valdsag-kozvetiteset, de korlatozza azt a lathatora. A latassal, emberi eszlelessel kapcsolatban elismeri ugyan, hogy a tudomanyos optika korabban nem ismert valosagtartomanyokat tesz elerhetove, vizualizal, ugyanakkor, mint mondja, „a kepzomuveszetet ez a fejlodes nem erintheti. Szamara kizarolag az emberi szemmel lathato vilag all nyitva. Meg akkor is, ha - mint az absztrakt muveszetben - a miiveszek es az esztetikusok torekvesei arra iranyulnak, hogy tulmenjenek az erzekeink szamara adott vilagon, konkret abrazolasukban ok se tudnak tuljutni az emberi szem altal lathato formakon es szineken.”14 [Kiemeles az eredetiben] Azaz ervelese szerint meg ha a „tulit”, a transzcendenst, immaterialisat celozza is a muveszet es a muveszetteoria, a kozvetites, az ujraalkotas megiscsak anyaghoz, fakturahoz kotott. Arra, hogy a (termeszet)tudomany kozvetitese is mediumhoz kapcsolt, nem reflektal Lukacs. 1 2 Lukacs Gyorgy, I. m. 723. 1 3 Uo. 1 4 Uo.
