Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Kurucz Anikó: A látás kalandjai: retinaizgalom és imaginatív szem. Művészet, tudomány és teória összefonódásai a magyarországi absztrakcióvitában, 1947-ben (tanulmány)
Ezek a Szentkuthy-irasok nem egyszeruen izlesiteletek, nem redukalhatoak valamilyen konzervativ-akademiai esztetikai allasfoglalasra az absztrakciot illetoen, de az esztetikai szempontok ervenyesitesetol alapvetden idegennek tartott minden kontextualizalo gyakorlatot vagy elmeleti alatamasztast. A Gyermek keresztes hadjarat c. biralataban igen eles, szatirikus hangon kritizalta a Forradalom a muveszetbent - tehat ebben kizarolag Hamvasek konyvevel foglalkozott -, s ez a biralat - mint latni fogjuk - kapcsolddik Hamvas 1935-ds Prae-kritikajahoz. A termeszet rejtett arcarbl, az Eurdpai Iskolarol, az absztrakcidrol es Kallaihoz fuzodo baratsagarol a Gondolatok a keptarban c. muveben emlekezett meg - am nem ’47-ben, hanem csaknem negyven ewel kesobb, 1985-ben, es nem az elmarasztalas hangjan... Az absztrakt es a sziirrealista festeszet, illetve az altalaban vett nonfigurativ muveszet teoretikus exegeziseinek, legitimacioinak tekintheto munkak (Kallai es Hamvasek muve) tulajdonkeppen abba a hagyomanyvonulatba illeszkednek, amely a 20. szazad elso feleben a valosagkepre, a megismeres szerkezetere kerdez ra egy olyan szellemi kozegben, ahol az interferenciak - az elmeletalkotasban es a gyakorlatban is - a muveszet es a tudomany, valamint az ismeretelmelet kozott rendkiviil intenzivek voltak. Nezziik meg reszletesebben e negyes nyoman kirajzolodo elmeleti elofelteveseket. LUKACS GYORGY Lukacs Gyorgy Az absztrakt muveszet magyar elmeletei c. irasa 1947-ben jelent meg. A recenzalando muvek, a Lukacs-kritika altal bemutatott „elmeletek” a Forradalom a muveszetben, illetve A termeszet rejtett area voltak. A biralat nem erintette az Eurdpai Iskola, illetve a Galeria a 4 Vilagtajhoz alkotoinak munkassagat, s kozvetlenul az absztrakcio (nonfigurativ) alkotoi gyakorlatat sem, kifejezetten a praxisra - velemenye szerint - onkenyesen ratelepedo „vilagnezeti megokolasok” strukturalis megalapozatlansagat, aporetikus argumentacidit igyekezett bizonyitani. A ket elemzett munka - amint errol a kesobbiekben is szo lesz - tobb, esztetikai, muveszetelmeleti elgondolasban is kiildnbdzik egymastol - mas tekintetben viszont nagyon is hasonlitanak (egyebkent ahogyan ezt maga Lukacs is erzekelte) -, az mindenesetre bizonyos, hogy hangsulyosan egy platformon helyezkednek el a lukacsi tetelekkel szemben. Mindket gondolati rendszert - Hamvaset es Kallaiet is - „kozmikussa stilizalt” elmeletkent irja le Lukacs, bar eredoik/forrasaik vonatkozasaban elternek egymastol. Ez a divergencia abban mutatkozik meg Lukacs szerint, hogy az egyiknel a keleti misztika, az archaikus jelkeprendszerek metafizikai tavlatai, a masiknal a felreertett termeszettudomany jelenti az absztrakcio teoretikus alapjait. A mindket muben