Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Deczki Sarolta: Az egyes szám első személyű történelem. A kortárs memoárirodalomról (tanulmány)
megkerdojeleznek addig univerzalisnak tartott normakat. Ez azonban termeszetszeruleg nem csak a tomegkulturara, hanem a hagyomanyos memoarirodalomra is jellemzo lehet. Gacs Anna azt irja, hogy az oneletrajz-kultura robbanasszeru sikereben az is szerepet jatszott, hogy a sajat, szemelyes tapasztalat hitelesitette oket, az, hogy ezek a szerzdk egyes szam elso szemelyu perspektivaban meselnek el szemelyes, igaz torteneteket. Kiilon tanulmanyban elemzi Peterfy-Novak Eva konyvet, az Egyasszonyt, mely egy sziileszeti eroszakon, csaladon beliili eroszakon atesett nd traumait, megprobaltatasait beszeli el, s hogyan probalta a lehetd legjobb eletet biztositani seriilten sziiletett kislanyanak. Ezeknek a temaknak mar a felvetese, nyilvanossag ele vitele is politikai gesztus, mely tarsadalmi tabukat, kozmegegyezeseket sert, holott olyan tapasztalatokrol van szo, melyeket nok sokasaga kenytelen atelni. Ezert a hivatalossagok altal jovahagyott tortenetek alternativajava, konkurenciajava valnak, vagyis kritikai, emancipatorikus szerepiik is van. Ennek a szerepnek marpedig nagy jelentosege van abban is, hogy a kortars irodalomban is ilyen nepszeruek az oneletrajzi mufajok. 3. Az irodalomkritika ujrealizmusnak, uj erzekenysegnek, emancipatorikus irodalomnak, poszt-posztmodern irodalommk nevezi azt az irodalmi iranyt, mely Amerikaban, Olaszorszagban, Oroszorszagban mar a kilencvenes evekben7 , Magyarorszagon azonban csak a ketezres evek masodik feleben, de inkabb a ketezer-tizes evek elejen jelent meg a posztmodern irodalom kifulladasara es bizonyos tarsadalmi-politikai jelensegekre reagalva. Mintha a kortars irodalomra is ervenyes lenne az, amit Balassa Peter a hetvenes evek prozajarol mondott: „Eredetet tekintve a tortenelmi amnezia volt az ujkori magyar proza egyik babaja. [...] Paradox sziiksegszeruseg a memoarirodalom korunkbeli folfutasa is, ami szerintem eppenseggel az emlekezetkihagyassal es a totalis identitaszavarral mint onismeret-keptelenseggel fugghet ossze...”8 A kortars irodalomnak lehetseges egy olyan megkozelitesi iranya is, mely a felejtes-emlekezes dinamikajat tartja szem elott. Ez az irany nem fuggetlen a fentebb vazolt szituaciotol, hiszen ezuttal is arrol van szo, hogy bizonyos kozossegek, tapasztalatok kiszorulnak a nyilvanossagbol, legyenek ezek akar ma is letezo tarsadalmi anomaliak vagy olyan tortenetek, melyekrol nem vesznek tudomast roluk a hivatalos emlekezetpolitika ritusai. 7 Ld. a Helikon folyoirat poszt-posztmodern szamat, 64. evf., 2018/3. 8 Balassa Peter, Eszjdrds es forma, Mozgd Vilag, 6. evf., 1980/5, 60. Az egyik nagyon fontos irany manapsag az ugynevezett szegenysegirodalom, melynek megitelese meglehetosen ellentmondasos. A kritikusok egy resze trendrol beszel,
