Irodalmi Szemle, 2021

2021/9 - Deczki Sarolta: Az egyes szám első személyű történelem. A kortárs memoárirodalomról (tanulmány)

valosagos divathullamrol, mely valtozo esztetikai mindsegu szovegeket eredmenyez. Ugyan­­akkor fontos feladatot tolt be nem csupan a kortars irodalomban, de talan a tarsadalom sza­­mara is. Erdemes idezni Szilasi Laszlot, aki egy vele keszitett interjuban azt mondta a szegedi hajlektalanokrol irt regenyerol, A harmadik hidro\, hogy az ezen valo munkat ugy elte meg, „mint a felejtes ellen torteno munkat. Teljesen egyetertek Gyorgy Peterrel abban, hogy min­­dig rettenetes traumaink keletkeztek abbol, amikor megprobaltuk magunkat felejtesre itelni. Ugy latom, hogy nemcsak elmult dolgokat, hanem olyanokat is megprobalunk elfelejteni, amelyek most tortennek, peldaul a hajlektalanokat. Szerintem az ember fontos munkat ve­­gez a kozossegenek, amikor megprobal egy-ket ilyen dolgot foltarni, visszaemelni afelejtesbol, nem ritkan a szandekos elfelejtesbol, mesterseges megfeledkezesbol [kiemelesek tolem D. S.].”9 Fontos kitetel, hogy ez a felejtes nem a veletlen muve, hanem sokszor tudatos, sot, motivalt, politikai szandek eredmenye. A szegenyekrol, szegenysegrol valo megfeledkezes a tarsada­lom dezintegraciojara, sot, diszfunkcionalitasara utal. Mindezzel parhuzamosan jelentek meg az elmult evekben sorra azok a regenyek, melyek a mult egy-egy darabjat probaltak meg feltarni, szamot vetni, szembenezni vele. Nagy vissz­­hangot keltett Zavada Pal Egy piaci nap cimu regenye (2016), mely a kunmadarasi pogrom tortenetet meseli el, valamint a Termeszetes feny (2014), mely a masodik vilaghaboru idejen jatszodik Tdtkomloson, valamint a fronton, es nyiltan beszel arrol, hogyan viselkedtek az „ellenseges” civil lakossaggal a magyar katonak Ukrajnaban. Szinten felkavarta az irodal­­mi kozvelemenyt Zoltan Gabor Orgia cimu regenye (2016), mely a nyilasok Varosmajor utcai kegyetlenkedeseit meseli el, sok ev kutatasara tamaszkodva. Tompa Andrea regenyei Kolozsvar huszadik szazadi tortenetebe nyujtanak betekintest, es szinten kutatasokra, do­­kumentumokra tamaszkodva irjak le az akkori es ottani elet egy-egy szeletet. Vida Gabor az Egy dadogas tortenete (2017) cimu konyveben sajat eletutjat az erdelyi kozegbe agyazva meseli el, ramutatva annak visszassagaira, hazugsagaira, oncsalasaira. S itt is sorolhatnank meg a cimeket, szerzoket, hiszen a kortars irodalom egyik legfontosabb jelensegerol van szo, nevezetesen arrol, hogy az irodalom olyan torteneteket mesel el, tar fel, melyek kiszorultak a hivatalos emlekezetbol, a hivatalos emlekezetpolitika vagy nem vesz roluk tudomast, vagy egyenesen tagadja oket, megprdbalja oket a feledesbe szamuzni. Ennek a felejtes elleni munkanak az egyik jellemzd modszere az, hogy az irok jelentos kutatomunkat vegeznek, dokumentumokat dolgoznak fel es epitenek be a szovegekbe, me­lyek egyreszt hitelesitik a tortenetet, masreszt bonyolult jatek jon letre a faktum es a fikcid kozott, a fikcid telitodik a valosaggal.10 Esterhazy Peter Javitott kiadasa vagy Forgach Andras 9 H ercsel Adel, „Mindenki gyulol mindenkit, aki veszelyes a tb-jere” - interju Szilasi Laszloval [online] http://hvg.hu/kultura/20140305_Mindenki_gyulol_mindenkit_aki_veszelyes 1 0 Ld. Radios Viktoria, Dokumentumok irokezen, Helikon, 65. evf., 2019/3. 374-391.

Next

/
Oldalképek
Tartalom