Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Deczki Sarolta: Az egyes szám első személyű történelem. A kortárs memoárirodalomról (tanulmány)
dividuum egyszerre testesiti meg az altalanost es az egyedit: onmagat es dnmagan tul a tortenelemben allo embert. S mivel a memoarok szerzoi hagyomanyosan es jellemzoen kiveteles egyenisegek, valamilyen nagyszabasu eletmuvel, es/vagy fontos tdrtenelmi esemenyek tanui, ezert az 6 eletiikon keresztiil egyreszt ralatast kapunk arra a korra, amelyben el nek, masreszt pedig valamilyen bolcsesseget, akar filozofiainak is nevezhetd belatast is kozvetitenek. Az „ismerd meg onmagad” imperativuszat mutatjak fel, es a szemelyes elet elbeszelesen keresztiil az emberi elet, az emberi sors nagy kerdeseit vetik fel. Ahogyan Vajda Mihaly is irja Sarkanyfogvetemeny cimu konyveben: „[...] a bolcsesseg szereton miivelese nem a vilag megismerese, nem is az ember mint olyan megismerese, hanem annak az egyetlen egy valakinek-valaminek a megismeresere torekszik, aki-ami en magam vagyok. Onismeret, szembenezes onmagunkkal.”3 Annyiban azonban talan erdemes vitatkozni vele, hogy a vilag megismerese es az onismeret inkabb egymast tamogatjak, erositik, ahogyan ez a memoarokbdl rendre kideriil - tobbek kozott Vajda beszelgetos konyvebol is. 3 Vajda Mihaly, Sarkanyfogvetemeny, Pozsony, Kalligram, 2011, 11. 4 Vo. Gags Anna, A vagy, hogy meghatodjunk, Budapest, Magvetd Kiadd, 2020. 5 Uo„ 23. 6 Uo., 32. 2. Ahogyan fentebb is irtuk, a kortdrs tomegkultura is jelentosen hozzajarul az oneletrajzi mufajok viragzasahoz, legyen szo sztarok, politikusok eletet elmeselo muvekrol, blogbejegyzesekrol, talk-showkrol, vagy az ondokumentacid es onreprezentacio kiilonbozd modjairdl az interneten vagy akar a kepzomuveszetben.4 Ahogyan Gacs Anna irja nemregiben megjelent konyveben: „tortenetek olyan ozoneben eliink, amire korabban nem volt pelda, es e tortenetek nagy hanyada oneletrajzi jellegu, meg ha nem is feltetleniil oneletrajz a szo hagyomanyos, irodalmi miifajkent definialt ertelmeben.”5 Ennek elozmenyekeppen mar korabban is tapinthato volt a kozonseg koreben az autobiografikus tortenetek iranti erdeklodes novekedese, melynek eredmenye a „memoarboom” volt a kilencvenes evekben Amerikaban. Az internet elterjedese pedig egy olyan demokratizalodasi folyamatnak kedvezett, mely lehetove tette a magantermeszetu tortenetek bejutasat a nyilvanossagba6 , tovabba azt, hogy olyan tortenetek is a nyilvanossag ele keriiljenek, melyek addig kiszorultak onnan. Emancipacios es szubverziv ereje is van tehat azaltal, hogy a nyilvanossagbol kiszorulo, marginalizalt vagy elnyomott kozossegek tapasztalatainak is hangot ad, melyek