Irodalmi Szemle, 2021
2021/9 - Deczki Sarolta: Az egyes szám első személyű történelem. A kortárs memoárirodalomról (tanulmány)
DECZKI SAROLTA AZ EGYES SZAM ELSO SZEMELYU TORTENELEM A KORTARS MEMOAR I RODALOMROL Aki manapsag figyelemmel koveti a kortars irodalom alakulasait, felfigyelhetett arra, hogy egyre tobb memoar, dneletrajz, naplo, eletut-interju jelent meg az utobbi idokben. Eleg, ha csak arra gondolunk, hogy 2015-ben ujraindult a Tenyek es tanuk sorozat a Magvetd Kiaddnal, melynek darabjait altalaban is erdeklodes kiseri, nehany kotet pedig valdsagos szenzaciot keltett megjelenese idejen, mint peldaul Rez Pal Bokaig pezsgoben cimmel kiadott beszelgetese Parti Nagy Lajossal, Kiraly Istvan Naploja, Heltai Jend Negyfal kozott cimmel kiadott naploja Budapest ostromanak az idejebol, Molnar Gal Peter Coming out cimmel kiadott memoarja, a Rajk Laszloval kesziilt interju, A ter tagassaga, es sorolhatnank. A sorozaton kiviil is jelentek meg azonban sikeres memoarok: Beremenyi Geza Magyar Copperfieldjenek is nagy visszhangja lett, Nadas Peter monumentalis muve, a Vilaglo reszletek pedig vilagsiker. Napjainkban az oneletrajzi mufajok viragzasarol beszelhetiink, es ennek kedveznek is a jelenkor irodalmi es tarsadalmi jelensegei, de nem csupan a szepirodalomban, hanem a tomegkulturaban is megfigyelhetd az oneletrajz-kultura dominanciaja. Ha arra a kerdesre akarunk valaszt kapni, hogy miert erdekes szamunkra, a huszonegyedik szazad elejen a memoar mufaja, akkor harom, egymassal lazan dsszefuggo okot is megjelolhetiink. Az elso filozdfiai-esztetikai, a masodik a kortars oneletrajz-kulturaval van kapcsolatban, a harmadik pedig irodalomtdrteneti-tarsadalmi. 1. Egy dneletrajz, eletrajz vagy memoar filozofiai-esztetikai vonzereje abban rejlik, hogy altala egy egyedi, szingularis, a tortenelembe belevetetett individuumot, vagy ahogyan Dilthey mondja: eletegyseget ertiink es ismeriink meg. Altala pedig sajat magunkat, hiszen minden megertes onmegertes is egyben, a nevezetes mondas szerint „elet ragad meg itt eletet”. A biografiak pedig azert is kiilonosen alkalmasak arra, hogy a hatteriikben levo nagyobb osszefuggesekhez hozzaferest, kulcsot nyujtsanak, mert „az, ami az emberi letezesben egyedi, melyebb benyomast tesz annal a hatalomnal fogva, mellyel az individuum mas individuumok szemleletet es szeretetet magahoz ragadja, mint barmilyen mas objektum vagy barmilyen generalizacid.”1 Az egyesnek tehat elsobbsege van az altalanossal szemben, ugyanakkor az individuum sajat, egyszeri es megismetelhetetlen egyedisege „olyan osszefuggesek keresztezodesi pontja, melyek atmennek az individuumokon, fennallnak benniik, de tulnyulnak eletiikon...”1 2 Az in-1 Wilhelm Dilthey, Bevezetes a szellemtudomanyokba, ford. Erdelyi Agnes = Uo, A tortenelmi vilagfelepitese a szellemtudomanyokban, Budapest, Gondolat, 1974,120. 2 Wilhelm Dilthey, A tortenelmi vilagfelepitese a szellemtudomanyokban, ford. Erdelyi Agnes = Uo, A tortenelmi vilagfelepitese a szellemtudomanyokban, Budapest, Gondolat, 1974, 517.
