Irodalmi Szemle, 2021

2021/7-8 - Kosztrabszky Réka: Az én-elbeszélés sajátosságai Kaffka Margit és Németh László regényeiben (tanulmány)

lagon semmiert.” (45.) Kesobb pedig, amikor immar ferjes asszonykent ujbol talalkozik a ferfival, ugy fogalmaz, hogy a kilatasba keriilo lehetosegek ellenere azert nem volt haj­­lando megszdkni Tabody Endrevel, mert nem tudott volna elviselni egy „felelmes, valsa­­gos, eroszakos fordulatot - tettet, dontest”. (60.) Az Iszony hosnoje is szamtalanszor szolgal magyarazattal egyes tetteinek okara, s gyakran arra is reflektal, hogy bar tisztaban volt azzal, hogy tulreagalja az egyes helyze­­teket, megis jolesett neki gonosz es buta viselkedes. De az 6 eseteben talan azok a reszek a legfontosabbak, amikor ezeket a viselkedesere vonatkozo magyarazatait kiilso szem­­lelok velemenyevel iitkozteti. Sanyi peldaul szamtalan alkalommal felreertelmezi Nelli cselekedeteit es mondatait, am a fohosno nem igazitja helyre ezeket a kijelenteseket; sza­­mara az elettortenet megirasa biztositja azt a narrativ keretet, mely altal hanghoz juthat, es megfogalmazhatja a sajat erzeseit, allaspontjat. Ugyancsak a disszonans on-narracidval jellemezhetd reszekben reflektalnak a fohos­­nok multbeli tudasuk hezagossagara, illetve arra, hogy az elettapasztalatnak,26 illetve az idobeli tavolsagnak koszdnhetden ma mar kepesek ertelmezni a korabban szamukra meg ertelmezhetetlen torteneseket, illetve megtalalni azok jelentoseget, okat. Portelky Magda peldaul a mu elejen, a gyerekkori esemenyek felelevenitese soran a kovetkezd megjegy­­zest teszi a fiatalabbik occsevel kapcsolatban: „Most, mikor tudom a kesobbi sorsukat, visszaemlekszem ra, hogy Sandorka mindig szelidebb, elgondolkodobb gyerek volt; la­­nyos es artatlan kisfiu.” (9.) Lathato, hogy a fohosno Sandorka termeszetet az eppen feli­­dezett eletszakaszhoz kepest jovd ideju, s a narrativanak ezen a pontjan meg nem ismer­­tetett esemenyek bekovetkezesenek elojelekent ertekeli. Karasz Nelli egyes esetekben arra reflektal, hogy bizonyos tortenesek okat meg a jelen kontextusaban sem kepes megtalalni, ami azert lenyeges, mert nagyon ritkan fordul eld, hogy ne talaljon magyarazatot a sajat viselkedesere. Gondolhatunk peldaul arra az esetre, amikor a fohosno nem tudja, miert is nyugodott bele abba, hogy Sanyi vegiil megkerje a kezet: „ Akkor magam sem akartam tudni, hogy mi az, s ma mar hogy tudnam meg­­allapitani.” (1/121.) Ebben az esetben tehat a narrativ szovegben talalhato informaciok alapjan az olvasonak kell megalkotnia a sajat interpretaciojat. Lathato tehat, hogy a multbeli tudatallapotok, illetve gondolatmenetek rekonstrualasa mind Kaffka, mind pedig Nemeth regenyeben az egybehangzo on-narracid segitsegevel 2 6 Peldaul: „Emlekszem, hogy epes keseruseg es undor fogott el akkor ezen, holott (ma mar j61 ertem) termeszetes es helyes dolog volt ez igy. [...] Most, messzirol, tisztan latom, hogy az idegessegtol, testi es lelki tulfeszitettsegtol en szinte feloriilt voltam egy ido tajban.” (162-163.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom