Irodalmi Szemle, 2021

2021/7-8 - Jaroslav Šrank: Individualizált irodalom. A 20. század végi és a 21. század eleji szlovák líra az új generáció perspektívájából (részlet, DOBRY JUDIT fordítása) / MACSOVSZKY

erzelmi-empirikus tapasztalatok tematizalasat - ki a kifejezoeszkozbeli szentimentalitas elutasitasa, a kozles osztentativ kdzdmbossegenek nyomatekosftasa reven (Sulej, Ruzickova), ki pedig minden egyes alkalmazott kifejezoeszkoz es megszdlalasmod problematizalasa, profanizalasa, illetve parodizalasa altal (Macsovszky, Habaj).

Tobb szerzo dtvdzte irasaiban a kolteszet megkonstrualt jellegere valo ramutatast es annak reflektalasat, hogyan valik az emberi identitas is a technika, a mediumok es a fogyasztoi tarsadalom konstrukciojava. A szubjektumot a kulturalis boseg, fejlett technologiak, a kommersz tarsadalom, a tomeg- es interaktiv media globalizalt vilagaba helyeztek, ahol koriilveszik, sot atitatjak a civilizacids realiak; hedonista fogyasztova valik, mikozben atertekeli a hagyomanyos ertekrendeket, es az uj kor viszontagsagaival is szembe kell neznie: „o, nem bizony: a barany ikonja/ nem nyujtsem lelki, sem testi taplalekot: / a barany ikonja atlebeg: I a ruhaipar tdrtenelmen”5

(Habaj). Egyes koltok, mint peldaul Michal Habaj es Peter Sulej olyan tulajdonsagokkal ruhaztak fel a lirai szubjektumot, amelyek a modernista irodalom emblematikus figurajara, a dandyre emlekezettek, mikozben ez a szubjektum a posztmodern, a valosagot esztetikai jelensegkent ertekeld „camp” stilusjegyeit is magan hordozta, ezaltal megtestesitette a kortars kultura mesterkeltseget, modorossagat, szinlelt mivoltat (Sontag 2000). A jelenkep jovobe torteno athajlasokat is tartalmazott, az effele extrapolacio, avagy a jelen „romantikus-utdpisztikus koncepciojanak” (Redey 2005, 71) legjellegzetesebb muveloje az a kiborg-kolto volt, aki mar az uj technologiak produktumakent a modern civilizaciot letrehozo ember mesterseges humanoidda torteno atalakulasat testesitette meg: „En vagyok az elso kolto a kiborgok nemzetsegebbl” (Habaj). A lirai szubjektum ezen stilizacioja is ambivalens jelleggel bfrt, hiszen magaban foglalta a technologiai innovaciok iranti elragadtatast, az elidegenedestol valo szorongast, valamint a hagyomanyos ertelemben vett emberi let meghaladasat, akarcsak az utana valo sovargast (Redey 2005, 66-70). Az emlitett iranyzat legjelentdsebb kepviseldinek (Habaj es Sulej) irasaiban a bohem-dekadens stilizacio aktualisabb, cyberpunk formaban, a nonkonformista individualistak „rocker” pozban tetszelgese pedig „techno” valtozatban koszont vissza. A civilizacids temakkal Solotruk, Hablak, valamint Kucbelova foglalkozott meg jelentosebben.

5 „o veru nie: ikona ovecky / nenasyti ducha ani telo: / ikona ovecky iba plava / dejinami: odevneho priemyslu” (Michal Habaj)

A kor kulturalis-civilizacios kihivasaira adott lehetseges valaszok egyikekent a szellemi ihletesu kolteszet tematikus, kifejezoeszkozbeli, funkcionalis szinten osszekapcso-