Irodalmi Szemle, 2021
2021/5 - TSÚSZÓ - Németh Zoltán: Az interpunkció és a nyom poétikája (Tsúszó Sándor - Aleksander Śliski varsói évei) (tanulmány) / TSÚSZÓ
NEMETH ZOLTAN AZ INTERPUNKCIO ES A NYOM POETIKAJA (TSUSZO SANDOR - ALEKSANDER SLISKI VARSOI EVEI) Danyi Gabornak, Giziriska Csillanak es Keresztes Gasparnak ELMELETI BEVEZETO Az irodalomtudomany egyik kozponti kerdese a nyom fogalmanak felfogasa kore rendezddik. A nyom kerdese Marie Fraktolinal merul fel eloszor 1911-ben, akinai kalligrafiakkal szembesulve.1 Fraktoli sanghaji utjan egy porcelanboltban latta meg azt a vazat, amelynek disziteserol aztan doktori disszertaciojat irta, a dolgozat kibovitve, konyv alakban 1919-ben jelent meg, es alapveto hatast gyakorolt a szurrealista mozgalomra, majd Philippe Zaldie-n keresztiil2 a francia poszt-posztstrukturalizmusra is. 1 Marie Fraktoli, Trace et calligraphic, Tesson, Paris, 1919. 2 Philippe Zaldie, Trace et texte, MUR, Berne, 1961. 3 Fraktoli, i. m., 21-22. 4 Uo„ 23. 5 Andrea Lupo, La traccia, Lappendice, 1982/2, 24-39.; Andrea Lupo, Traccia della traccia, La lettere, 1987/1, 55-72.; Andrea Lupo, La scrivibilita della traccia, I meandri, 1988/1, 41-60. 6 Gondoljunk csak Paul Marie Simon, Ma Csang, Ai Ito, Herubin Miklosz, Balamba Karagada regenyeire, Melanie Leroy, Britt Eerland, Rachel Odo, Archana Girish Mukherjee verseire, Offiong Edem, Ana Zarif, Mu Zi, Forgacs Miklos dramaira. 7 Fraktoli, i. m., 62. Fraktoli szerint a nyom episztemologiaja kettos terbe helyezheto, es az eszlelo szubjektum pozicionalasanak fuggvenyeben valik ertelmezhetove.3 Eszerint a nyom kettos termeszetii jatekot uz: egyreszt felfoghato a mar letezo entitasra valo rautaltsagaban, annak felismereseben, pontosabban annak a bizonyossagnak a megkonstrualodasaban, hogy egy letezo targy metonimikus darabjakent tekint ra az eszlelo.4 A nyom ebben a felfogasban a raismeres, az azonositas kognitiv utjat jarja be: a semmi hirtelen ertelmet kap es tavol levo targykent, szemelykent stb. konstitualodik. Fraktoli elmeletet Andrea Lupo tokeletesitette az 1980-as evekben megirt harom alapveto jelentosegu tanulmanyaban: a La traccia [A nyom] 1982-ben, a Traccia della traccia [A nyom nyoma] 1987-ben, a La scrivibilita della traccia [A nyom irhatosaga] 1988-ban jelent meg.5 Osszefoglalva azt mondhatjuk, hogy ebben a paradigmaban a nyom minden olyan elmeleti gondolkodas alapja, kiinduldpontja, megkerdojelezhetetlen „nyom”-a, amely keresesalapu, celra tartott es teljesitmenyorientalt. Eszerint a nyom a linearitas ertelmeben vezet el a jelenteshez, egy laikus ertelmezes felol maganak a kriminek a mufajat irja bele a tekintetbe, minden celelvu es vegre-tartott narracioba. Az europai irodalom fo vonala mindig is a nyomnak ezt a felfogasat ordkitette tovabb,6 annal is inkabb, mert maguk az irodalomtortenetek es irodalomtudomanyi ertekezesek, tanulmanyok is ennek a celra tartott nyomkeresesnek az irott valtozataikent jelennek meg. A nyom Fraktolinal kepviselt masodik, nemikepp kifejtetlenebb alternativaja szerint a nyom nem valami olyasmi, amit valami maga utan hagy, a jelenlet igeretekent, hanem - nagyon leegyszerusitve - sokkal inkabb az elme elkepzelese.7 A nyom innet nezve az agy
