Irodalmi Szemle, 2021
2021/1 - LENGYEL - Mészáros András: Kételkedők breváriuma (részlet)
hettek ezek? Az igaz, hogy nem sziikseges melyenszanto narratoldgiai elemzeseket elvegezni ahhoz, hogy felfedezzuk, France szereploi rendkiviili modon szeretnek monologizalni, vagyis a tortenetmondas nemcsak koznapi megnyilvanulasaira, hanem regenyiroi modszerere is ranyomta a belyeget. Talan ezert annyira szimpatikusak ezek a szereplok a filozofiai tajekozodasuak szamara. No de az „illetlenseg”? Ne elegedjiink meg Zweig kijelentesevel, hanem nezziik meg, mire es hogyan emlekeznek azok, akik ironkkal napi kontaktusban voltak. Hirteleneben ket szemely visszaemlekezesei ugranak be az emlekezetiinkbe. Az egyik Markus Ottilia (Boloni Gyorgy kesobbi felesege), aki France legmeghittebb baratnojenek, Madame de Caillavetnek a halala utan volt France titkara, es aki Kemeri Sandor alnev alatt Jelentette meg France-ot idezo ket konyvet. A masik Jean-Jacpues Brousson, aki pedig akkor volt France famulusa, amikor az a Jean D’Arc elete cimu muven dolgozott. Elso olvasasra kideriil, hogy a nemi szempont tisztan elkiildnithetd a ket kronikasnal. Ami nemcsak a ferfi-, illetve noi irasmodot jelenti, hanem - es talan elsdsorban - azt, hogy France maskent nyilvanult meg noi, illetve ferfi titkara elott. Csipos nyelve es szarkazmusa ellenere tapintatos ember volt. Ottilia elott nem lett volna hajlando olyan megjegyzesre, mint amilyent Brousson jegyzett le abbol az alkalombol, hogy France egy fasor vegen beforduld holgyrol - aki azert megiscsak tavol volt meg a szemleldktdl - megallapitsa, hogy biztosan angol. A kerdesre, hogyan jutott erre a megallapitasra, France azt mondja: „Kifogastalanul csunya. Ha az angol nd raszanja magat arra, hogy csunya legyen, nem hagyja abba.” Nd titkara elott France, az eszteta es a nosztalgiaval emlekezo ember jelenik meg, tehat ne itt, hanem Broussonnal keressiik az illetlen torteneteket. Brousson elsdsorban leszogezi, hogy France „iinnepi” tarsalgasi modora anekdotak Joi felepitett sorabol epitkezett. Azaz valoban szineszi produkciokent ertelmezheto. Volt benne ellenpontozas - vagyis az epiiletes tortenetet mindig frivol mese kovette -, miiveszettorteneti betet, irodalmi szovegek idezese, a veliik vald azonosulas es meghatodas, vagyis mindaz, amit egy jo maganszamtol elvarhatunk. Ripacskodas azonban nem. Ettol megmentette France-ot kifejlett aranyerzeke es merhetetlen muveltsege. Ezert van, hogy a testiseg is mindig a konnyed erotika szintjere emelodik nala. Mintha Diderot szolna hozzank abban a velemenyeben, hogy a homoerotikus vagyakat „grammatikai hibaknak” nevezi: „Vannak, akik himnembe teszik, amit nonembe kellene helyezni. Masok
